Egy évvel ezelőtt a Bizottság arra kérte a tagállamokat, hogy az eltűnt gyerekek felkutatását megkönnyítendő tartsanak fenn 116-tal kezdődő hatjegyű telefonszámokat. Mostanra azonban kiderült, hogy a Huszonhetek egy része vajmi keveset tett ez ügyben.
A négyéves brit kislány, Madeleine McCann tavalyi portugáliai eltűnése alaposan felborzolta az európai közvéleményt; tavaly csak Nagy-Britanniában és Belgiumban több mint 7500 gyermek eltűnését jelentették.
A hasonló esetek kivédésére, illetve az eltűnt gyerekek mihamarabbi felkutatására az Európai Bizottság tavaly azt kérte a tagállamoktól: tartsanak fenn 116-tal kezdődő hatjegyű telefonszámokat az eltűnések bejelentésére szolgáló forróvonalakhoz (116 000), valamint a segítséget kereső gyermekek számára biztosítandó segélyvonalakhoz (116 111).
Egy nemrégiben készített uniós felmérésből azonban kiderül, hogy a tagállamok közül még csak kevesen osztották ki ezeket a számokat a megfelelő szolgáltatóknak: a 116 000 esetében heten, a 116 111 esetében pedig tízen tették ezt meg. Miként Viviane Reding, a távközlésért felelős uniós biztos közölte: eddig Magyarország az egyetlen, ahol a 116-os szolgáltatások létrehozása és működtetése érdekében minden szükséges lépést megtettek.
„Ez a példa örvendetes, a többi 26 tagállamban viszont meg kellene kondítani a vészharangot” – tette hozzá a biztos, emlékeztetve arra, hogy az Európai Unió Alapjogi Chartája, melyet minden uniós tagállam aláírt, előírja a gyermekek jogainak védelmét.
A Bizottság csütörtökön arra szólította fel a tagállamokat, hogy gyorsítsák fel e szolgáltatások bevezetését. Az uniós jogszabályok nem kötelezik a tagállamokat a számok kiosztására, arra viszont igen, hogy tartsák fenn ezeket, továbbá elérhetőségükről tájékoztassák a nyilvánosságot és a szolgáltatókat. A felmérés szerint a tagállamok nem sok erőfeszítést tettek annak érdekében, hogy a számok elérhetőségét közismertté tegyék, és így hátráltatták bevezetésüket.
