Hatályon kívül helyezte a másodfokú bíróságként eljáró Fővárosi Ítélőtábla csütörtökön az elsőfokú bíróság ítéletét a zálogházi rablássorozat ügyében. A hivatalos személy elleni, több emberen elkövetett emberölés bűntettének kísérlete ügyében hozott elsőfokú felmentő rendelkezést az ítélőtábla helyben hagyta.
A Fővárosi Ítélőtábla új eljárás lefolytatására kötelezte az elsőfokú bíróságot, mert megállapítható, hogy az eljárás során számos szabálysértés történt.
A tanácselnök elmondta: a Fővárosi Fellebviteli Főügyészség álláspontja szerint számtalan elírás történt – többi közt téves dátumok -, és tényállási hiányosságok is felmerültek az elsőfokú eljárásban. Hozzátette: a vádlottak mobiltelefonon folytatott hívásai alapján például pontosan nyomon követhető, hogy miként mentek a rablások színhelyeire, és hogyan menekültek. Ennek ellenére az elsőfokú bíróság – Gombos László miskolci rablását leszámítva – az összes zálogházrablás vádja alól felmentette a vádlottakat.
A másodfokú bíróság a másodrendű vádlott, Gombos László és a harmadrendű Horváth Szilárd előzetes letartóztatását meghosszabbította. Ezen döntés ellen mindkét vádlott védője fellebbezést jelentett be.
A vádirat szerint Horváth Szilárd és Gombos László két, ismeretlen helyen tartózkodó társukkal együtt tucatnyi zálogházat raboltak ki országszerte és több száz millió forintnyi értéket tulajdonítottak el, javarészt ékszereket és készpénzt.
A Fővárosi Ítélőtábla tanácselnöke csütörtökön kifejtette: mintegy másfélmilliárd forint az a kárösszeg, amely a számos kriminalisztikai azonosságot mutató zálogházi rablásokból ered.
Rámutatott: a négy vádlott még a zálogházrablások megtörténte előtt együtt raboskodott egy börtönben, ahol barátságot kötöttek.
A korábbi, elsőfokú ítélet szerint bizonyított, hogy Gombos László fegyveresen kirabolt 2001-ben egy miskolci zálogházat, és fegyveres rablás miatt – mint különös visszaesőt – 8 év fegyházra ítélte a bíróság tavaly nyáron; ugyanakkor az ellene hivatalos személy sérelmére, több emberen elkövetett emberölés bűntettének kísérlete és több rablás ügyében felmentették. Az emberölési kísérletben hozott felmentő ítéletet a másodfokú bíróság helyben hagyta.
Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapított tényállás szerint a miskolci zálogház kirablása után a város Majális nevű parkjának közelében a rendőrök elől menekülő elkövetők autója egy kanyarban kisodródott és fennakadt az útpadkán. Ekkor egy ismeretlen elkövető kiszállt és lövéseket adott le a rendőrök felé, akik viszonozták azokat. Gombos László is kiszállt az autóból és ismeretlen társával menekülni próbált, majd az őt ért három lövés után a földre hasalva megadta magát.
Gombos László múlt hét csütörtöki vallomásában kifejtette: nem ismerte korábban azt a férfit, aki a rendőrök felé lőtt; csak szállította őt.
Az első fokon eljáró Fővárosi Bíróság a rablások ügyében felmentő rendelkezést hozott, minősített emberölés miatt azonban 20 évre ítélte a harmadrendű vádlottat, a korábban a móri ügyben ismertté vált Horváth Szilárdot.
A tavaly nyári, nem jogerős ítélet szerint Horváth Szilárd bűnös aljas indokból és különös visszaesőként elkövetett emberölésben, lőfegyverrel és lőszerrel visszaélésben és közokirat-hamisításban.
Ugyanakkor az elsőfokú bíróság a hivatalos személy ellen, több emberen elkövetett emberölés bűntettének kísérlete és tucatnyi minősített rablás ügyében felmentő rendelkezést hozott. A Fővárosi Ítélőtábla – ahogyan Gombos László esetében sem – az emberölési kísérletre vonatkozó felmentő rendelkezést nem helyezte hatályon kívül.
Egy másik vádpont szerint 2000 nyarán Horváth Szilárd bement a fővárosban egy római-parti diszkóba, és miután társaival két nőt molesztált, tettlegességig fajuló szóváltásba került a biztonsági őrökkel, akik kivezették. A szórakozóhely zárásakor azonban Horváth Szilárd visszatért és fejbe lőtte az egyik biztonsági őrt, aki később a kórházban meghalt.
A tavaly nyári, nem jogerős ítélet szerint a vádlottak nem bocsáthatók feltételesen szabadlábra, csak miután letöltötték kiszabott büntetésüket. Akkor a védelem felmentésért, illetve enyhítésért, a vád súlyosbításért fellebbezett, így került az ítélőtáblára az ügy.
Három éve a Legfelsőbb Bíróság jogerősen kimondta, hogy az Országos Rendőr-főkapitányság megsértette Horváth Szilárd személyiségi jogait, amikor azt a hamis látszatot keltette róla, hogy a móri mészárlás egyik elkövetője lehet, így félmillió forintos, nem vagyoni kárpótlás járt a férfinak.
