A bíróságoknak nyitniuk kell a nyilvánosság felé, ennek részeként augusztustól párbeszédet kezdeményez civil szervezetekkel Kaposvári Bertalan, a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnöki jogkörben eljáró elnökhelyettese – aki erről egy szerdai háttérbeszélgetésen beszélt.
Hangsúlyozta: a Legfelsőbb Bíróságon nem állt meg a munka az elnöki mandátum lejártával.
„Amíg én itt leszek, a munka folyamatos lesz” – mondta Kaposvári Bertalan, akinek mandátuma jövő áprilisig szól, utána nyugdíjba megy.
Felidézte: elnökhelyettesi pályázatában korábban a jogegységre és a jogbiztonságra hívta fel a figyelmet. Az alkotmány kötelezettséget ró a Legfelsőbb Bíróságra, mivel kimondja, hogy az LB-nek biztosítania kell a bíróságok jogalkalmazásának egységét emelte ki az elnökhelyettes. Hozzátette: az Európa Tanács meghatározása szerint hasonló ügyben hasonló döntéseknek kell születniük, és az általánostól való eltérést csak az ügy egyedi sajátosságai határozhatják meg.
A húsz megyei bíróság (köztük a Fővárosi Bíróság) igazgatási jogkört gyakorol a városi bíróságok felett, az öt ítélőtáblának ez a jogköre nincs meg a megyei bíróságokkal kapcsolatban – fejtette ki Kaposvári Bertalan. Mindezek felett áll a Legfelsőbb Bíróság, amely azonban csak az elvi határozatok és a kötelező érvényű jogegységi határozatok útján irányíthat. Az elnökhelyettes tapasztalata szerint viszont a bíróságok “nem szívesen veszik figyelembe” az LB iránymutató döntéseit, azaz nem igazán hatékony a Legfelsőbb Bíróság szerepe.
Mint mondta, ma hiányzik a minőségellenőrzés, és 1989 óta – amikor megszűnt az akkori Igazságügyi Minisztériumban az ítéletek elemzésével és összegzésével foglalkozó főosztály – nincs olyan szerv, amely ezt a feladatot elvégezné.
Az elnöki jogkörben eljáró Kaposvári Bertalan ezért kezdeményezte az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnál, hogy hozzanak létre ilyen testületet. Elképzelése szerint a civilisztikai és a büntetőjogi területen is szükség volna ilyenre. A testületek az ítélkező bíráktól függetlenül, de a Legfelsőbb Bíróság keretein belül működnének, és helyet kapnának benne a szakma, azaz az egyetemek képviselői is.
Ezzel párhuzamosan Kaposvári Bertalan a szervezeti és működési szabályzatot is módosította, és kötelezte a kollégiumokat, hogy üléseikre hívják meg az egyetemekről a tudomány képviselőit is.
„Határozott szándékom, hogy a nyilvánosságot be kell engedni a bíróságra” – szögezte le Kaposvári Bertalan. Hozzátette: nem a tárgyalások nyilvánosságáról beszél, hanem arról, hogy például civil szervezetekkel le kell ülni tárgyalni az igazságszolgáltatás szerepéről. Az első ilyen találkozót augusztusban tartanák, és az elnökhelyettes reményei szerint ezt további alkalmak követnék. Kiemelte: nem konkrét ügyekről tárgyalnának, hanem általában az ítélkezést érintő kérdésekről.
„Meg akarjuk szerezni a társadalom bizalmát” – fogalmazott Kaposvári Bertalan, aki szerint a bíróságokat érő kritikák rombolják a bíróság imázsát, de azokra “nem zsigerből kell válaszolni”, hanem meg kell vizsgálni az alapjukat, azt, hogy mi a valóság.
