Nem köteles közvetlenül, az ítélet alapján megváltoztatni Magyarország az önkényuralmi jelképek használatát szabályozó büntetőjogi tényállást azért, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) szerint megsértették Vajnai Attila munkáspárti politikus szabad véleménynyilvánításhoz való jogát – fejtette ki Lövétei István alkotmányjogász kedden, hozzátéve: hosszú távon azonban hozzá kell igazítani a magyar szabályozást az egyezményben foglaltakhoz.
A munkáspárti politikust önkényuralmi jelkép használatának vétsége miatt a magyar bíróság 2005-ben marasztalta el.
Lövétei István elmondta: Magyarország részese az Emberi Jogok Európai Egyezményének, amelynek igazságszolgáltatási szerve az Emberi Jogok Európai Bírósága. Ez a bíróság az egyezményben foglalt alapjogok szempontjából hoz igazságszolgáltatási döntéseket. Olyan panaszokat bírál el, amelyeket az egyezményhez csatlakozott országok állampolgárai terjesztenek elé.
Ha az EJEB jogsértést és esetlegesen kompenzációt állapít meg az adott egyén ügyében, akkor döntése mindössze arra kötelezi az egyezményben megfogalmazott jogot megsértő államot, hogy teljesítse az ítéletben kiszabott kompenzációt. De nincs olyan eljárás, amely alapján az EJEB kötelezhetné a magyar államot joggyakorlatának megváltoztatására, ellentétben az Európai Unió bíróságának gyakorlatával, ahol az államok kötelesek összehangolni saját jogrendszerükkel az uniós normákat. Azonban az egyezménnyel való összhang általános követelmény, ezért azt hosszabb távon meg kell teremteni. Hosszú távon nem lehet ellentétes az egyezménnyel a magyar jog – hangsúlyozta az alkotmányjogász.
Lövétei István említett egy másik, a mostanihoz hasonló példát is: az egyezményhez való csatlakozásunk után egy-két évvel egy rendőrtiszt az EJEB-hez fordult, hogy a bíróság állapítsa meg, sérti az emberi jogait az, hogy nem lehet politikai párt tagja. Az EJEB kimondta, hogy valóban sérti a jogait ez a tilalom, de a mai napig benne van az alkotmányban az, hogy rendőr és katona nem lehet politikai párt tagja.
Az EJEB mindössze annyit tehet, hogy kimondja, ha egy egyént jogsérelem ért, és kötelezheti a jogsértő államot a panaszos kárának kompenzálására, vagy a jogsértés más módon való megszüntetésére, vagy egyszerűen csak megállapítja a jogsértést.
