A Bizottság szerdán irányelvjavaslatot fogadott el, amely állást foglal a munkahelyen kívüli, koron, fogyatékosságon, szexuális irányultságon, valláson vagy meggyőződésen alapuló hátrányos megkülönböztetés ellen.
Napjainkban az európai polgárok – akár áldozatként, akár szemtanúként – gyakran találkozhatnak a diszkrimináció különböző formáival. Előfordulhat, hogy egy vak embert vakvezető kutyájával nem engednek be egy szórakozóhelyre, vagy, hogy homoszexuális személyektől megtagadják egy lakás bérbe adását. Az életkor miatti hátrányos megkülönböztetés is egyre nagyobb problémát jelent szerte Európában.
A hátrányos megkülönböztetés ellen – tagállami és közösségi szinten egyaránt – már több jogszabályt elfogadtak. A 2000-ben elfogadott két uniós irányelv azonban nem nyújt elegendő védelmet a diszkriminációval szemben, mivel az egyik csak a fajon és etnikai származáson alapuló megkülönböztetést tiltja meg, míg a másik ugyan jóval szélesebb körre (fogyatékossá, szexuális irányultság, vallási meggyőződés) terjed ki, de csak a munkahelyi diszkriminációra vonatkozik. Az Európai Bizottság új irányelv-tervezete azonban az élet legtöbb területéről száműzné a hátrányos megkülönböztetést.
A Bizottság által benyújtott javaslat egyenlő bánásmódot kíván biztosítani mindenki számára többek között a szociális biztonság, az egészségügyi ellátás, az oktatásban területén valamint „a nyilvánosság számára elérhető árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférésben, beleértve a lakhatást is.”
„Az egyenlő bánásmódhoz való jog alapvető dolog, ám az EU-ban továbbra is több millió embernek kell hátrányos megkülönböztetéssel szembesülnie mindennapi élete során” – mondta Vladimir Spidla, az Európai Bizottság szociális ügyekért felelős tagja. A cseh biztos szerint a Bizottság által javasolt arányos és ésszerű intézkedésekkel az unió minden polgára számára, az élet valamennyi területén biztosítani kell az egyenlő bánásmódot.
A jogszabály célja a közvetlen és a közvetett megkülönböztetés tiltása, a zaklatás és az áldozattá tétel megakadályozása. A fogyatékossággal élők számára a megkülönböztetés tilalma az általános akadálymentesítést és az „igényeikhez való ésszerű alkalmazkodás” elvét jelenti, amelyet már fellelhetünk a meglévő európai jogszabályokban.
Az irányelv nem befolyásolja az általánosan elfogadott gyakorlatokat, például az időseknek nyújtott kedvezményeket (közlekedési költségek, múzeumi belépők), illetve az egyes javakhoz való hozzáférésre vonatkozó, közegészségügyi szempontok alapján kiszabott korhatárt (például az alkohol fiataloknak való árusításának tilalma). A javasolt intézkedések hatékonyságának biztosítása érdekében az esélyegyenlőséggel foglalkozó nemzeti szervek fognak tanácsokkal szolgálni a megkülönböztetés áldozatainak, és a nem kormányzati szervezeteknek is lehetőségük nyílik majd arra, hogy jogi és adminisztratív eljárásokban segítsék őket.
A Bizottság javaslata most az Európai Parlament és a Tanács elé kerül, amelyek konzultációs eljárásban, a Tanács egyhangú szavazásával fognak dönteni a javaslat elfogadásáról.
Kritikák a javaslattal szemben
A melegek jogaiért küzdő szervezetek üdvözölték a Bizottság bejelentését, azonban úgy ítélik meg, hogy a javaslat nem szünteti meg azoknak az egynemű pároknak a kirekesztettségét, akik házasságra kívánnak lépni. Hasonló véleményen volt Sophie in ‘t Veld holland liberális európai parlamenti képviselő, aki szerint valamennyi párnak azonos jogokkal kell rendelkeznie.
A Bizottság szóvivője viszont azzal utasította el a kifogásaikat, hogy az EU nem rendelkezik hatáskörrel a házasság kérdésében, az teljes egészében a tagállamok hatáskörébe tartozik. A javaslatot egyébként egy nappal azután jelentették be, hogy az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége nyilvánosságra hozta a szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetésről szóló tanulmányát. A dokumentum – amely szerint a homoszexuálisok a 27-ből csak 18 tagállamban élveznek számottevő jogi védelmet – arra hívja fel az uniót, hogy tegyen többet a homofóbia elleni küzdelemért. A jelentés elolvasható az Alapjogi Ügynökség honlapján.
Az üzleti élet is fenntartásokat fogalmazott meg a javaslattal kapcsolatban, mivel attól tartanak, hogy az előírások túl nagy kihívást jelentenének a kisebb vállalkozások számára.
A Bizottság ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a jogszabály nem kíván aránytalan terhet róni a szolgáltatókra, és ezért figyelembe veszi majd a szervezetek méretét, forrásait és jellegét, a becsült költséget, a termékek és szolgáltatások életciklusát, valamint a fogyatékossággal élők megnövekedett hozzáféréséből eredő potenciális előnyöket is. Magánszemélyek közül az irányelv csak azokra vonatkozna, akik kereskedelmi tevékenységet folytatnak.
