Nem tartja jó intézménynek a népszavazást, általában nem támogatja az alkotmánybírák újraválaszthatóságát, az erőszakká alakuló békés gyülekezéssel összefüggésben pedig illúziónak tartja a büntetőjogi eszközök kizárólagos alkalmazását Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság (Ab) új elnök, aki erről három hetilap legfrissebb, csütörtökön megjelent számában közölt interjúiban beszélt.
A népszavazásra vonatkozó hatályos szabályozással kapcsolatban Paczolay Péter azt mondta: szakmai álláspontja szerint az alkotmányozó és a jogalkotó hatalom részéről radikális lépésre lenne szükség.
Azt is hozzátette: országszerte semmiképp sem híve ennek az intézménynek. Példaként említette Németországot, ahol csak helyi népszavazás van. Kitért arra is, hogy ez az intézmény kezd “divatba jönni” Európában, ahol eddig nem volt, ott be akarják vezetni. “Pedig azt mondom, nem kellene bevezetni, mert utána nagyon nehéz visszavonni” – mondta, hozzáfűzve, ezt az álláspontját nemzetközi fórumokon is kifejti.
A 168 órának adott interjújában azt is mondta: „a népszavazás intézményét ésszerű korlátok közé kell szorítani, hogy ne legyen bárki számára nyitott a kezdeményezés lehetősége”. Példaként említette, hogy Ukrajnában a kezdeményezőnek szervezetet kell létrehoznia, amely szigorú szabályok mellett elindítja, hogy a kérdést népszavazásra tegyék fel. Megoldásként jelölte meg az aláírók számának emelését is. Kitért ugyanakkor arra, hogy nem szívesen tágítják a lehetőségeket ott, ahol eddig szűk keretek között is adott volt.
Paczolay Péter arról is beszélt, hogy nem ért egyet azzal, hogy újra lehet választani az alkotmánybírákat. Utalva Bihari Mihályra és Kukorelli Istvánra – akiknek július 3-án járt le alkotmánybírói mandátumuk – hozzátette: „de ha megvan ez a lehetőség, és két bíró esetében élt is vele a parlament, most is ez lett volna a legjobb megoldás”.
Az Ab új elnöke kijelentette azt is: határozottan és büszkén vallja, hogy főleg alapjogi kérdésekben a Sólyom László által felállított alkotmánybíráskodási mércéket szeretné alkalmazni, azokat természetesen újragondolva.
Az Ab új elnöke arról is beszélt: hiszi, hogy a társadalom hosszú távon elszigeteli a szélsőséges nézeteket. Úgy fogalmazott:„ A törvényhozóknak azt a mércét kell megtalálniuk, ami büntetőjogi vagy polgári jogi eszközökkel segít e tendenciák visszaszorításában. Ezek létét sosem vitattuk. De eddig nem sikerült olyan formát találni, amely az alkotmányosság próbáját is kiállja.”
Paczolay Péter a rendőrség legkeményebb próbájának nevezte azt, amikor a békés gyülekezés erőszakká alakul. Szerinte ahol a szabadságjogoknak a miénknél mélyebb hagyományai vannak és részletesebbek a törvények, ott is ugyanazok a problémák. Hozzátette: “csak a büntetőjog eszközeiben hinni illúzió”.
A HVG-nek adott interjújában az Ab új elnöke azt mondta: az alkotmányos alapjogok tekintetében a testület “aktivistább szerepvállalását” is elképzelhetőnek tartja, ugyanakkor a közjogi döntések esetében inkább az önmérséklet híve. Hangsúlyozta: a bíróság eddigi döntéseiből kirajzolódó értékrendszernek meggyőződése szerint a jövőre nézve is meghatározónak kell lennie. Emellett hangsúlyozta az alkotmány tiszteletét és kitért arra is, hogy a kilencvenes évek végén a bírák deklarálták: az alkotmánymódosítások alkotmányosságát nem vizsgálják.
