Az Európai Bizottság elfogadta a versenypolitikáról szóló 2007-es éves jelentést, amely áttekintést nyújt a versenypolitika fő fejleményeiről. Felvázolja a versenyszabályok és a szakpolitika kulcsfontosságú változásait, valamint a legfontosabb végrehajtási intézkedéseket. Konkrét példákon keresztül mutatja be, hogyan alkalmazták a versenypolitika eszközeit Európa versenyképességének fokozására, valamint a fogyasztók és vállalkozások versenyellenes magatartással szembeni védelmére.
Neelie Kroes versenypolitikai biztos kijelentette, hogy „A piacok működésének az európai fogyasztók és vállalkozások érdekében történő fejlesztése továbbra is az európai projekt lényegi eleme marad. 2007-ben a keményvonalas kartellezők elleni fellépésével a Bizottság jelentősen hozzájárult a fogyasztói jóléthez.”
A keményvonalas kartellezők elleni küzdelem továbbra is eredményes
Még ha a kartellek elleni küzdelem egyre inkább világszintűvé is válik és egyre nagyobb kihívást jelent is, e téren 2007-ben a Bizottság kétségkívül minden eddiginél több eredményt ért el. Hatékony fegyverként alkalmazta az engedékenységi politikát, amellyel arra ösztönzi a vállalkozásokat, hogy önként vallják be kartellező gyakorlataikat. 2007-ben például az engedékenységi programnak köszönhetően a Bizottság elmarasztalt egy kiterjedt lift- és mozgólépcsőkartellt, és tagjait több mint 990 millió euróra bírságolta (IP/07/209), továbbá egy sörkartellt Hollandiában, amelynek tagjaira 273 millió euró feletti bírságot rótt ki (IP/07/509).
Európa versenyszabályainak és -kultúrájának nemzetközi vetülete
A Bizottság további erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy versenykultúráját az Unió határain túl is kiterjessze. Ez felöleli a vezető szerep vállalását olyan fórumokon, mint például az Európai Versenyhatóságok Hálózata, valamint az egyéb versenyhatóságokkal való kétoldalú megállapodások és az Unió fő kereskedelmi partnereivel kötött szabadkereskedelmi megállapodások. Például 2007 során a Bizottság versenypolitikai osztálya és a kínai kormány intenzív véleménycserét folytatott az új kínai monopóliumellenes törvény elfogadásáról (MEMO/07/338).
Hálózatos iparágak és pénzügyi szolgáltatások
A pénzügyi szolgáltatások, távközlési vállalatok, gáz- és áramszolgáltatók továbbra is a versenypolitika valamennyi vonatkozásának fő célterületei maradnak. E piacok és egyéb hálózatos ágazatok megfelelő működésének biztosítása nem csak a fogyasztói vásárlóerő vonatkozásában jelentős, hanem az EU átfogó versenyképessége tekintetében is.
Így például az egyéni fogyasztók és kereskedők érdekében (IP/07/1959) a Bizottság trösztellenes szankciókkal lépett fel a pénzforgalmi szolgáltatások és kártyák területén alkalmazott versenyellenes gyakorlatokkal szemben, valamint támogatta azokat a folyamatban lévő erőfeszítéseket, amelyek az Egységes Európai Fizetési Térség 2010 végére történő kiépítésére irányulnak.
A Bizottság a széles sávú szolgáltatások ágazatában is kivetett antitrösztbírságokat olyan visszaélések miatt, amelyek megakadályozták a fogyasztókat abban, hogy részesüljenek az árverseny kínálta előnyökben (IP/07/1011). A gáz- és villamosáram-piacok működésének javítása érdekében a Bizottság alkalmazta továbbá az EK-Szerződés által a versenykorlátozó üzleti gyakorlatokat és a domináns piaci helyzettel való visszaélést tiltó rendelkezéseket (81. és 82. cikk). A Bizottság szélesebb körű jogalkotási ütemtervének kiegészítéseképpen egy esetben trösztellenes intézkedéssel sikerült biztosítani, hogy egy a piacon már régebb óta jelen lévő gazdasági szereplő abbahagyja azt a gyakorlatot, miszerint nagy mennyiségű gáz hosszú távú szállítására kötött szerződéseket, amivel csökkentette a fogyasztók választási lehetőségeit és az esetleg hatékonyabb versenytársak piacra lépését (IP/07/1487).
A vállalkozásoknak nem szabad megengedni, hogy megfosszák a fogyasztókat a nyitottabb belső piac által kínált előnyöktől. 2007 júniusában a Bizottság megtiltotta, hogy a Ryanair átvegye az Aer Lingus feletti irányítást (IP/07/893). A statisztikák azt mutatják, hogy a Bizottság az összefonódásokat csak nagyon ritkán tiltja meg. Mindazonáltal az említett összefonódás a fogyasztók választási lehetőségeinek radikális csökkenéséhez vezetett volna, aminek következtében megnőtt volna annak valószínűsége, hogy romlik a minőség és emelkednek az árak.
Az állami támogatási cselekvési terv
Most kezd eredményessé válni az állami támogatási szabályok reformja, amely az állami támogatási cselekvési terv keretében indult 2005-ben (IP/05/680). A 2007. őszi adatok (IP/07/1919) azt mutatják, hogy a tagállamok az Európai Tanács által megfogalmazott célkitűzés irányába haladnak, mely szerint olyan célirányosabb támogatásokra van szükség, amelyek a közös érdekeket – mint például a regionális fejlődést, a K+F-et, a kkv-kat és a környezetvédelmet – is figyelembe veszik.
