A köztéri műalkotások kifejezetten reklámcélú felhasználása nem részesülhet a véleményszabadságot megillető, kiemelt védelemben; az alkotások ilyen célú igénybe vételéhez a jogosultak előzetes hozzájárulása szükséges – foglalt állást Szabó Máté általános ombudsman az úgynevezett “piros gitár ügyben”.
Az ombudsman szerint a közterületi műalkotások védelmének rendszere jelen formájában csak korlátozottan alkalmas arra, hogy az alkotást magát, illetve ezen keresztül a művészeti élet szabadságát, valamint az alkotások tulajdonosainak tulajdonhoz való jogát valóban meg tudja védeni – olvasható az Országgyűlési Biztos Hivatala által az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményben.
Mint emlékeztettek, egy magyar zenei televízió reklámkampánya során több – főként budapesti – köztéri szobor nyakába piros kartonpapírból kivágott gitárformát akasztottak.
Szabó Máté hivatalból vizsgálatot indított az ügyben, mivel a rendelkezésére álló információk alapján több alapvető joggal összefüggő visszásság lehetősége is felmerült. Az ügyben megkeresték a Fővárosi Közterület-felügyeletet (FKF), a Budapest Galériát és a fővárosi főjegyzőt.
Az ombudsman jelentésében tisztázta, hogy a reklámozó nem minősül hatóságnak, kifogásolt tevékenysége bizonyosan nem tekinthető közszolgáltatásnak, eljárását tehát a törvény értelmében – hatáskör hiányában – nem vizsgálhatja.
Rámutatott: a megkeresettek közül egyik sem tett semmit a tulajdonosi hozzájárulás nélkül folytatott reklámkampánnyal kapcsolatban. “Sőt, az egyes szervek mindössze valamiféle – jellemzően téves – feltételezéssel bírtak a többiek hatásköréről, ennek eredményeként megállapították hatáskörük hiányát, azonban a hatásköri összeütközés feloldására egyikük sem tett kísérletet”.
A rendelkezésre álló iratokból a biztos megállapította, hogy az érintett szervek intézkedésük elmulasztásával visszásságot okoztak a jogállamiság elvével, a jogbiztonság követelményével összefüggésben – írták.
Szabó Máté szerint szükség lenne egy, a jelenleginél részletesebb és valóban teljes körű közterületi “kulturális vagyonkataszterre”. Annak – mint olvasható – segítségével valamennyi állami és önkormányzati szerv egyszerűbben tudná hatáskörét megállapítani és az ellopott, vagy megrongált műtárgyak harmadik személyek számára is könnyebben azonosíthatóak lennének.
Az állampolgári jogok biztosa javasolta az igazságügyi és rendészeti miniszternek: az oktatási és kulturális miniszterrel együtt vizsgálja meg, miként lenne hatékonyabbá tenni a közterületen elhelyezett művészeti alkotások védelmét. Felkérte az FKF vezérigazgatóját, a Fővárosi Közterület-felügyelet igazgatóját, a Budapest Galéria igazgatóját, valamint a Fővárosi Önkormányzat főjegyzőjét, hogy a jövőben a közterületen elhelyezett műalkotások védelmét tekintsék kiemelkedően fontos feladatnak és alakítsák ki annak hatékony módszertanát, miként működnek együtt a nem várt események során.
