Németország főszabály szerint köteles elismerni az állampolgárai részére azok német vezetői engedélyének bevonását követően kiállított cseh vezetői engedélyeket.
Németország azonban megtagadhatja e vezetői engedélyek elismerését, ha a cseh vezetői engedélyből vagy a Cseh Köztársaságtól származó információkból az következik, hogy ezen állampolgárok szokásos tartózkodási helye ezen engedélyek kiállításakor nem a Cseh Köztársaság területén volt.
Egy közösségi irányelv [1] értelmében a tagállamok az általuk kiállított vezetői engedélyeket kölcsönösen elismerik. Ezen irányelv szerint a vezetői engedély jogosultja szokásos tartózkodási helyének az engedély kiállításakor a kiállító tagállam területén kell lennie. Ezenkívül a jogosult köteles jártassági, magatartási és elméleti vizsgát tenni, valamint meg kell felelnie bizonyos egészségügyi követelményeknek.
A vezetői engedély németországi visszavonása esetén ugyanazon jogosult számára egy másik tagállamban kiállított vezetői engedély belföldön történő használatára vonatkozó jog kérelem alapján adható meg, ha a visszavonás alapjául szolgáló okok már nem állnak fenn.
Több német állampolgár, akiknek vezetői engedélyét a német hatóságok alkoholos vagy kábítószeres befolyásoltság állapotában történő vezetés miatt visszavonták, a 2004-es és 2005-ös év folyamán a Cseh Köztársaságba utazott azért, hogy ott cseh vezetői engedélyt szerezzen. Közülük egyeseknek a cseh engedélyükben szereplő adatok szerint az engedély kiállításakor Németország területén volt a szokásos tartózkodási helye. Bár ezek a személyek Németországban nem álltak új vezetői engedély kérelmezésére vonatkozó tilalom hatálya alatt, azonban nem tudták teljesíteni a német jog által az engedély újbóli megadására vonatkozóan előírt azon kiegészítő feltételt, mely szerint, akitől a vezetői engedélyt alkoholos vagy kábítószeres befolyásoltság állapotában történő vezetés miatt vonták vissza, köteles az illetékes hatóság részére orvosi-pszichológiai szakvéleményt benyújtani, amely igazolja, hogy a visszavonás indokai már nem állnak fenn.
Mivel az érintett járművezetők nem nyújtottak be ilyen szakvéleményt, a német hatóságok megvonták tőlük a cseh vezetői engedély német területen való használatának jogát. E közigazgatási határozatokat az említett német állampolgárok megtámadták a határozatok jogszerűségének felülvizsgálatára hatáskörrel rendelkező német bíróságok előtt. E bíróságok arra a kérdésre várnak választ a Bíróságtól, hogy milyen széles körű a tagállamok azon lehetősége, hogy megtagadják saját területükön egy másik tagállam által kiállított vezetői engedély elismerését.
Mai ítéletében a Bíróság kimondja, hogy a tagállamok főszabály szerint minden előzetes formai követelmény előírása nélkül kötelesek elismerni egy másik tagállam által kiállított vezetői engedélyt, még akkor is, ha ez utóbbi tagállam nem ír elő olyan szigorú követelményeket az engedély megszerzéséhez szükséges orvosi vizsgálat tekintetében, mint az előbbi.
A Bíróság rámutat arra, hogy a kiállító tagállam feladata annak vizsgálata, hogy teljesülnek-e az irányelv által előírt minimumkövetelmények. Következésképpen azt, hogy valaki egy tagállam által kiállított vezetői engedéllyel rendelkezik, főszabály szerint annak bizonyítékaként kell tekinteni, hogy ennek az engedélynek a jogosultja az engedély kiállítása napján megfelelt az említett követelményeknek.
A Bíróság mindazonáltal emlékeztet rá, hogy egy tagállam olyan személlyel szemben, akinek vezetői engedélyét e tagállam területén új engedély kérelmezésére vonatkozó meghatározott tartamú tilalmi időszak előírásával visszavonták, megtagadhatja egy másik tagállam által e tilalmi időszak alatt kiállított újabb vezetői engedély elismerését. Ezzel szemben viszont egy tagállam nem tagadhatja meg a bármilyen tilalmi időszakon kívül egy másik tagállam által, később kiállított új vezetői engedélynek a saját területén való elismerését, azzal az indokolással, hogy ezen engedély jogosultjánál nem teljesülnek az ezen első tagállam által az e visszavonást követően újabb vezetői engedély megadására előírt feltételek, ideértve a vezetésre való alkalmasság vizsgálatát is, amely tanúsítja, hogy az említett visszavonás indokai már nem állnak fenn.
A Bíróság rámutat továbbá, hogy a közúti közlekedés biztonságával kapcsolatos okokból a tagállamok jogosultak a vezetői engedélyek visszavonására vonatkozó nemzeti rendelkezéseiket alkalmazni minden olyan jogosultra, akinek szokásos tartózkodási helye a területükön található. Ez e lehetőség azonban kizárólag az érdekeltnek a vezetői engedély más tagállam általi kiállítását követően tanúsított magatartása miatt vehető igénybe.
A Bíróság végül kiemeli, hogy az egyetlen szokásos tartózkodási helyre vonatkozó feltétel a közúti közlekedés biztonságát szolgálja, mivel elengedhetetlen a vezetésre való alkalmasság követelménye betartásának ellenőrzéséhez. Amennyiben a jelen ügyben nem a német hatóságok által közölt, hanem magukban a cseh engedélyekben feltüntetett vagy a Cseh Köztársaságtól származó, nem vitatott információk alapján megállapítható, hogy a tartózkodási helyre vonatkozó feltétel nem teljesült, Németország a saját területén megtagadhatja a kérdéses cseh vezetői engedélyekből eredő vezetési jog elismerését.
[1] A 2003. szeptember 29-i 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 1. o. ; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 4. kötet, 447. o.) módosított, a vezetői engedélyekről szóló, 1991. július 29-i 91/439/EGK tanácsi irányelv (HL L 237., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 7. fejezet, 1. kötet, 317. o.).
