Az Európai Bizottság ma elfogadta az egységes európai égboltra vonatkozó második jogszabálycsomagot. Az e csomagban lévő javaslatok célja a biztonság további növelése, valamint a költségek és a késések mérséklése.
Így egyúttal csökken az üzemanyag-fogyasztás, és a légitársaságok által kibocsátott szén-dioxid akár tizenhat millió tonnával is kevesebb lehet: ez akár évi 2-3 milliárd eurós költségcsökkenést jelenthet a számukra.
Az európai légiforgalmi szolgáltatási rendszer e teljeskörű reformja kulcsfontosságú szerepet fog betölteni a 2020-ig várhatóan megkétszereződő forgalom kezelésében. A reform nemcsak a légitársaságok utasainak, hanem az árufuvarozóknak, valamint a katonai és a magáncélú repülés résztvevőinek is kedvez. A jogszabálycsomag újabb álláshelyeket teremt a légi közlekedésben, továbbá az európai gyártók számára is előnyökkel jár majd, hogy a légiforgalmi szolgáltatás technológiai innovációjában vezető szerepet tölthetnek be (például a műholdalapú rendszerek, úgymint a Galileo, az adatkapcsolatok kialakítása stb. esetében), ami a globális piacon versenyelőnyhöz juttatja őket.
A Bizottság közlekedésért felelős alelnöke, Antonio Tajani azt mondta: „Ez a jogszabálycsomag az utasok, az európai gazdaság és a környezet számára egyaránt előnyös megoldás. Az európai légtér még mindig szét van tagozódva. Ennek következtében a repülőutak átlagosan 49 km-rel hosszabbak a szükségesnél. A javaslatunk célja csökkenteni a légi járművek felszállás és leszállás előtti várakozási idejét, így az utasoknak nagyobb esélyük lesz időben megérkezni. Ezenkívül e jogszabályok segítségével biztonságosabbá és környezetbarátabbá tehetjük a légi közlekedést, miközben nő a kapacitás is.”
Az egységes európai égbolt II. jogszabálycsomagja négy fő pilléren nyugszik: a 2004 óta létező jogszabályok korszerűsítésén, a SESAR ATM (az egységes európai égbolt, ATM-kutatás) főtervén avagy a „műszaki pilléren”; a „biztonsági pilléren” és a repülőterek kapacitásnövelésére irányuló cselekvési terven.
Az első pillér számos ponton javítja az egységes európai égboltról szóló eredeti jogszabálycsomagot (lásd IP/01/1398), például a léginavigációs szolgáltatók esetében kötelező erejű teljesítménycélokat vezet be, a nemzeti hálózatok egymáshoz való közelítése érdekében európai hálózatkezelő funkciót alakít ki, és – kezdetben az ún. funkcionális légtérblokkokon keresztül megvalósítandó, határokon átívelő együttműködésre alapozva – meghatározott időpontot ír elő a tagállamok számára a teljesítmény javítására.
Az új jogszabálycsomag az egységes európai égbolt lényegi kérdésének tekinti a környezetvédelmet: ki kell aknázni a fejlettebb légiforgalmi szolgáltatásban rejlő lehetőségeket a légi közlekedésből eredő, üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére. A várakozások szerint repülőutanként 10%-os lehet a csökkenés, ami évenként tizenhat millió tonna szén-dioxidnak és 2,4 milliárd eurós költségcsökkenésnek felel meg.
A műszaki pillér a fejlettebb technológiák bevezetésére összpontosít. A SESAR program a légi közlekedés összes szereplőjét összefogja az új generációs, egész Európára kiterjedő légiforgalmi szolgáltatási rendszer kifejlesztése és üzemeltetése érdekében. A rendszer bevezetése 2020-ra a jelenlegi forgalom kétszeresének biztonságos, fenntartható és költséghatékony kezelését fogja lehetővé tenni.
A biztonsági pillér az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség felelősségi körének bővítését tartalmazza. Az Ügynökség biztosítaná a repülőterek biztonságára, a légiforgalmi szolgáltatásra és a léginavigációs szolgálatra vonatkozó pontos, egységes és kötelező erejű szabályok kialakítását, illetve e szabályok tagállamok által történő végrehajtásának megfelelő ellenőrzését.
Végül a repülőterek kapacitásnövelésére irányuló pillér a futópályák és repülőtéri létesítmények szűkösségével foglalkozik, mivel félő, hogy ezek hamarosan szűk keresztmetszetté válnak. A kezdeményezés a légiforgalmi szolgáltatásban bevezetett intézkedésekkel a légijármű-üzemeltetőknek adott repülőtéri résidők jobb összehangolására törekszik, illetve a repülőtereknek a légiközlekedési hálózatba való teljes körű integrálása céljából repülőtéri kapacitásfigyelő egységet tervez kialakítani.
