A Fővárosi Ítélőtábla új eljárás lefolytatását írta elő kedden hozott jogerős ítéletében a 2006 őszén, a kőbányai rendőrkapitányságon elkövetett bántalmazás ügyében, amikor a kapitányságra visszatérő rendőrök egy előállított perui férfit bántalmaztak.
Az ítélőtábla szerint a perui férfi bántalmazásával összefüggő büntetőügyben az első fokon eljáró Fővárosi Bíróság (FB) – amely januárban felmentette a hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás alól az elsőrendű vádlottat – olyan eljárási hibákat vétett, amelyek miatt az ítélet alkalmatlan a felülvizsgálatra.
A kőbányai kapitányságon, szintén 2006. szeptember 21-én, egy másik előállítottat is bántalmaztak. Az elsőfokú bíróság ebben bűnösnek találta a per másodrendű vádlottját, ezért a hadnagyot egy év fogházra ítélte, amelynek végrehajtását három év próbaidőre felfüggesztette.
Az elsőfokú bíróság lefokozta a hadnagyot és előzetesen mentesítette a büntetett előélet következményei alól. Az ítélőtábla azonban kedden úgy döntött, a vádlott nem méltó az előzetes mentesítésre, így nem folytathatja tovább munkáját rendőrként.
A 2006. szeptember 20-ról 21-ére virradó éjjelen több embert is előállítottak a X. kerületi rendőrkapitányságra, akik a fogdára történő befogadásuk előtt az aulában várakoztak. A vád szerint az elsőrendű vádlott – aki a főváros területén csapaterős szolgálatot teljesített – a kapitányságra visszatérve néhány társával bántalmazta az aulában várakozó előállítottakat, köztük a perui férfit, akinek emiatt eltört az orrcsontja.
Az FB a vádlottat felmentette a hivatali visszaélés és súlyos testi sértés miatt emelt vád alól. A bíró az ítélet indoklásakor azt mondta: a tanúként kihallgatott rendőrök közül biztosan voltak, akik hamisan tanúskodtak a bíróság előtt, amikor azt állították, nem látták a bántalmazást. A bíróság szerint nem volt elegendő bizonyíték, amely alapján megállapítható lenne, hogy a perui sértett – bizonyíthatóan a kapitányságon történt – bántalmazásában az elsőrendű vádlott részt vett volna.
A másodrendű vádlott esetében azonban bizonyítottnak látta az FB, hogy a hadnagy bántalmazott egy másik előállítottat.
Az ítélet ellen az ügyészség fellebbezett és az elsőrendű vádlott esetében hatályon kívül helyezést kért. Az ügyészség szerint ugyanis a tényállás – hogy a vádlott 3 óra 50 perc és 5 óra között érkezett a kapitányságra, a perui férfit pedig 4 óra 35 perckor vitték fel a fogdára, vagyis nem volt módja bántalmazni a sértettet – egymással annyira ellentétes, hogy az elsőfokú ítélet felülbírálatra alkalmatlan.
Az elsőrendű vádlott védője, Bárándy György a tényállást megalapozottnak tartotta, a tényállás és indoklás ellentmondását a tényállás korrigálásával orvosolhatónak vélte. A másodrendű vádlott esetében az ügyészség az előzetes mentesítés mellőzéséért, a vádlott és védője felmentésért fellebbezett.
Az ítélőtábla kedden úgy látta: az FB az elsőrendű vádlott esetében az eljárási szabályokat részben megsértette, ellentmondásosak az okiratok – mint a menetlevelek, fogdakönyvek, fegyverleadási naplók -, és így nem tisztázott, mikor ért vissza a vádlott a kapitányságra. Ezért az ítélőtábla előírta az új eljárást lefolytató bíróságnak, hogy ismét hallgassa meg azokat a rendőröket, akik a vádlottal egyszerre értek vissza, eredeti formában szerezze be az okiratokat és keresse meg a kapitányságot, hogy az azon az éjszakán szolgálatot teljesítő rendőrök mikor, meddig, milyen szolgálatot láttak el.
A másodrendű vádlott vonatkozásában pedig úgy ítélte meg, helyes volt az ítélet, de a vádlott méltatlan a büntetett előéletből fakadó hátrányok alóli előzetes mentesítésre. A törvény szerint erre csak különös méltánylást igénylő körülmények esetén van lehetőség, erre pedig az ítélőtábla “nem talált indokot annál a vádlottnál, akinek a magatartása nemcsak a rendőri munkába vetett közbizalom megingatására volt alkalmas, hanem azoknak a napokban a rendőrség egyébként jogszerű intézkedéseinek hitelét is jelentősen csorbította”. Az ítélet értelmében a vádlott nem folytathatja tovább munkáját rendőrként. A vádlott elsírta magát a tárgyaláson.
Január elején két, a 2006. őszén történt bántalmazásokkal kapcsolatos perben két bíró is annak a véleményének adott hangot, hogy a tanúként kihallgatott rendőrök hamisan tanúskodtak a bíróság előtt; az egyik ez, a kőbányai kapitányságon történt bántalmazás volt. A rendőrség erre reagálva tudatta: a rendőrök hamis tanúzásával kapcsolatos kijelentések tisztázását és bizonyítását, ellenkező esetben visszavonását várja a bíráktól.
Az FB akkor a kőbányai kapitányságon történt bántalmazással kapcsolatban azt tudatta: a bíróság 16 olyan rendőrt hallgatott ki tanúként, akik közül néhánynak bizonyosan látnia kellett a cselekményt, de a tárgyaláson mindannyian úgy nyilatkoztak, hogy nem észlelték a bántalmazást. A bíró ebből következtetett arra, hogy a meghallgatott rendőr tanúk egy része nem a valóságnak megfelelő vallomást tett – írták akkor.
