A Lisszaboni Szerződés ratifikációs folyamatában újabb problémákat okozhat Lengyelország, ahol ratifikációs folyamat már elkezdődött, de annak befejezéséhez még elnöki ellenjegyzés szükséges. Az elnök jelenleg amellett érvel, hogy a Szerződés az ír népszavazást követően elbukott.
„Számos jele van annak, hogy a Lisszaboni Szerződés jogi értelemben ma nem létezik, mert egy EU tagállam nemet mondott a ratifikálására”, jelentette ki Michal Kaminski elnöki főtanácsadó vasárnap (2008. június 22.) a lengyel Radio ZET-nek adott nyilatkozatában.
Przemyslaw Gosiewski a Jog és Igazságosság (PiS) párt parlamenti képviselője hozzátette, hogy a Lisszaboni Szerződés nem fog életbe lépni, mert az elutasító ír népszavazást követően az unió hasonló helyzetben van, mint 2005-ben, amikor Hollandia és Franciaország mondott nemet az Alkotmányos Szerződésre.
A Lisszaboni Szerződést ugyanis a 2005-ben francia és holland népszavazásokon elbukott uniós alkotmány helyettesítésére hozták létre, mely az Alkotmányhoz hasonlóan csak akkor léphetne életbe, ha az összes tagállam ratifikálta, így az ír nem megakadályozhatja a Szerződés hatályba lépését.
A múlt hét végén megrendezett EU-csúcstalálkozón a miniszterelnök, Donald Tusk a ratifikációs folyamat folytatására szólította fel az EU-tagállamokat, azonban megjegyezte, hogy bár a lengyel törvényhozás már támogatásáról biztosította a Szerződést, a lengyel elnök, Lech Kaczynski döntéséért (akinek a ratifikációs folyamat befejezéséhez még alá kell írnia a törvényt) nem vállal felelősséget.
Bár néhány liberális és szocialista parlamenti képviselő a múlt héten nyílt levélben kérte Lech Kaczynskit, hogy írja alá a Szerződést, a szocialista Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD) elnöke, Wojciech Olejniczak egy vasárnapi rádiós vitában arra figyelmeztetett, hogy az elnök nem biztos, hogy együttműködik majd.
Az EU 27 tagállamából 15-ben már teljesen befejeződött a Lisszaboni Szerződés ratifikációja. Jelenleg Csehország tekinthető a ratifikációs folyamat legnagyobb ellenzőjének, mely ország a ratifikáció folytatását célzó közös felhívás elfogadását is megakadályozta.
Annak ellenére, hogy a brit királynő megadta a királyi hozzájárulását, a Lisszaboni Szerződés brit ratifikálásával kapcsolatban is kétségek merültek fel a múlt héten. A londoni Legfelsőbb Bíróság ugyanis arra figyelmeztetett, hogy a Lisszaboni Szerződés addig nem léphet hatályba, míg a Bíróság nem dönt az euroszkeptikus brit milliomos, Stuart Wheeler által a Szerződés kapcsán benyújtott kereset ügyében. Wheeler szerint ugyanis a szerződés alapvetően megegyezik a 2005-ben elbukott EU Alkotmánnyal, melynek népszavazásra bocsátására a kormány ígéretet tett.
Luxemburg miniszterelnöke, Jean-Claude Juncker a német Bild című folyóiratnak elmondta, hogy nyitott egy Európa-szerte megrendezendő népszavazás iránt, melyen az egyes tagállamok, illetve azok állampolgárai arra az alapvető kérdésre adhatnának választ, hogy szeretnének-e az Európai Unió tagállamai maradni és támogatják-e a tagállamok közötti szorosabb együttműködést. Ezáltal Európa vezető politikusai tisztán láthatnák, hogy pontosan mekkora az európai integráció támogatása az unió állampolgárai között.
Háttér: a lengyel ratifikáció
Lengyelországban az olyan nemzetközi szerződés ratifikációja, amely egy nemzetközi szervezetre ruház át hatásköröket, több lépcsőből áll. Elsőként az alsó- és felsőház (külön-külön) szavaz egy felhatalmazásról, amely feljogosítja az elnököt a szerződés aláírására. Ehhez a lengyel alkotmány 90. cikke szerint mindkét házban kétharmados többségre van szükség.
Ezt követően az elnök ezt a felhatalmazást megvétózhatja vagy elfogadhatja (aláírja). Az alkotmány 122. cikke minderre 21 napot ad az államfőnek. A lengyel köztársasági elnök, Lech Kaczynski április 10-én aláírta ezt a felhatalmazást.
Végül az elnök ezt aláírhatja magát a szerződést is vagy megvétózhatja, ez már nincsen időkorláthoz kötve. Erre máig nem került sor. A felhatalmazás aláírását követően a lengyel elnök közleményben hívta fel a figyelmet arra, hogy a lengyel törvények értelmében a ratifikációs folyamat még nem fejeződött be, és a Lisszaboni Szerződés csak akkor léphet hatályba, ha ő azt aláírta.
