Amennyiben a Lisszaboni Szerződés nem lép hatályba 2009. január 1-jén, kérdéses, hogy mekkora lesz a jövőre hivatalba lépő Bizottság és Parlament létszáma.
A jelenleg alkalmazott „egy ország – egy biztos” elve nem szolgálja az unió hatékony működését, ezért már régóta vita tárgya, hogyan lehetne a rendszert megváltoztatni. A még 2001-ben elfogadott, jelenleg hatályos Nizzai Szerződés kimondta, hogy ha az Európai Unió tagállamainak száma eléri a 27-et (ami 2007. január 1-jén meg is történt), a következő Bizottság létszámának mindenképpen kevesebbnek kell lennie 27-nél. A pontos számról a Tanácsnak kell egyhangú többséggel határoznia.
A tavaly aláírt Lisszaboni Szerződés a Bizottság létszámának csökkentését a 2014-re halasztotta, és úgy rendelkezett, hogy az akkor hivatalba lépő Bizottság létszáma nem haladhatja meg a tagállamok számának kétharmadát. Amennyiben tehát az ír népszavazás eredménye miatt a szerződés nem tud hatályba lépni, már 2009-től csökkentett létszámú Bizottságnak kellene alakulnia.
Ironikus, hogy a nemmel szavazó írek jelentős része azért utasította el a szerződést, mert nem értett egyet azzal, hogy 2014-től csökkenjen a biztosok száma. Így viszont lehet, hogy már 2009 őszétől biztos nélkül marad a smaragd sziget.
Kérdéssé vált a jövőre megválasztandó Európai Parlament létszáma is, hiszen a Lisszaboni Szerződés 750 főben maximalizálta a képviselők számát. Ha viszont maradnak a jelenlegi szabályok, akkor mindössze 736 honatya lesz az unió egyetlen közvetlenül választott intézményében.
A két intézmény létszámát minél előbb rendezniük kellene a tagállamoknak, hiszen jövőre a jelenlegi Bizottságnak és a Parlamentnek is lejár a megbízatása.
