Az Országos Rádió és Televízió Testület a 2008. június 11-i ülésén a Tilos Kulturális Alapítvány műsorszolgáltatási szerződés megújítására irányuló kérelmét nem támogatta. A szavazás során Dr. Majtényi László, az ORTT elnöke tartózkodott, de „megfontolásaim jelentős mértékben eltérnek a kérelmet nem támogató testületi tagok által megfogalmazott érveléstől” – derül ki az ORTT elnökének sajtóközleményéből.
Az ORTT elnökének közleménye szerint a médiatörvény 107. §-a nyújt lehetőséget arra, hogy az ORTT a műsorszolgáltatási szerződést a műsorszolgáltató kérelmére egy ízben pályázat nélkül megújítsa. Az ORTT mérlegelési szabadságát a törvény szigorúan korlátozza, hiszen a 107. § (3) bekezdése kötelezően előírja, hogy nem lehet megújítani a jogosultságot, ha a jogosult a szerződést (ide értve a Médiatörvény rendelkezéseit is) ismételten vagy súlyosan megszegte. A vagylagosan megfogalmazott kizáró feltételek (ismételt vagy súlyos szerződésszegés) bármelyikének fennállása esetében az ORTT-nek nincsen törvényes lehetősége a megújításra. Ennek a törvényi kötelezettségének az ORTT fennállása óta egészen máig soha nem tett eleget. Most pedig, mikor először alkalmazza, mintegy rendkívüli büntetéssé vált.
Az elnök úgy véli, a logikus jogértelmezés szerint a jogalkotó az ismételt/súlyos szerződésszegés bekövetkezése hiányának megkövetelésével szinte lehetetlen feltételt állított a megújítás elé, mert ésszerűen alig képzelhető el, hogy valamely televízió tíz, bármely rádió pedig hét éven keresztül úgy működjön, hogy a médiatörvény és a szerződés olykor obskurus rendelkezéseinek a törvény által kívánt módon feleljen meg. Gyakorlatilag nincs olyan műsorszolgáltató Magyarországon, amely törvényesen élni tudott volna a szerződés törvény szerinti megújításának lehetőségével, mégis korábban mindegyik szerződését meghosszabbította a hatóság. (Majtényi szerint lényegesen életszerűbb és alkalmazhatóbb lenne, ha a jogalkotó itt is az „ismételten súlyosan megszegte” fordulatot kodifikálta volna.E fordulat megjelenik a médiatörvény 113. §-ának (4) bekezdésében.)
Az ORTT elnökének nézete szerint a törvény olyan értelmezése fogadható csak el, hogy a jogalkotó a megújítást – amely pályázat nélkül biztosít újabb hosszú időszakot az állam tulajdonában lévő frekvencia használatára – kivételes lehetőségként, az egészen kifogástalanul működő médiumok „jutalmaként” kívánta szabályozni.
Az ORTT-nek a mégoly rosszul megfogalmazott törvényi rendelkezést is értelmeznie, alkalmaznia kell annak érdekében, hogy működése megfeleljen a törvénynek és következetes jogalkalmazói tevékenységet tudjon folytatni. A múltbéli jogalkalmazói következetlenség Majtényi szerint nem jelenthet alapot arra, hogy az ORTT a jövőben is hasonlóképpen hozza meg döntéseit.
Az ORTT korábbi testülete az 52/2004. (I. 21.) számú határozatában a műsorszolgáltatót a médiatörvény alapelvi előírásának, valamint a kiskorúak védelmét szolgáló rendelkezéseinek súlyos megsértése miatt szankcionálta. Ezt az eljáró bíróságok is helyénvalónak találták.
A kifogásolható törvényi rendelkezés nem tulajdonít jelentőséget a műsorszolgáltató magatartásában bekövetkezett kedvező változásnak sem, így nem lehetett ügydöntő körülmény, hogy a Tilos Rádió megkövette azokat, akiket megsértett, és az említett eset óta alapvetően jogszerűen működik.
Majtényi rendkívül sajnálatosnak tartja, hogy az ORTT múltbéli működése nem érvényesítette a médiatörvényben megfogalmazott követelményeket, és ezért a Tilos Kulturális Alapítvány kérelme az első, amely nem kapta meg a szükséges támogatást, ezáltal súlyos büntetés lett az, aminek átlagos bánásmódnak kellene lennie. A törvény rendelkezését figyelmen kívül hagyó korábbi testületi gyakorlatot ugyanakkor az elnök nem tekinti mérvadónak.
Az ORTT elnöke nem osztja azt a testületi vitában elhangzott érvelést, miszerint a Tilos Rádió teljes működése a megújítás megtagadása mellett szól, nem ért egyet azzal, hogy a műsorszolgáltató által sugárzott tartalom káros, értékromboló lenne, és ezáltal a társadalom védelme érdekében sem volt támogatható a kérelem. (A minősítéstől függetlenül ilyen feltételeket nem ismer a médiatörvény.) Majtényi úgy véli, a Tilos Rádió olyan sajátos hangot képvisel a magyar műsorszolgáltatási rendszerben, amelynek a jelenléte mindenképpen üdvözlendő egy valóban plurális médiavilágban. A demokratikus társadalmi berendezkedés ugyanis kifejezetten igényli az egymástól elütő nézetek, stílusok, életérzések, értékek meglétét, és a Tilos Rádió kétség kívül egyedi, sokak számára üdítően szemtelen hangon szólal meg. Annak ellenére tehát, hogy az adott jogi környezetben a műsorszolgáltatási szerződés megújítását az ORTT elnöke nem tartotta megszavazhatónak, a rádió további működését támogatandónak véli.
