Az elektronikus okiratok alkalmazásának lehetőségeiről szervezett workshopot a Magyar Országos Közjegyzői Kamara. A főleg kereskedelmi bankok részvételével zajló rendezvényen a résztvevők a közjegyzők, a végrehajtók és az elektronikus aláírás technológiai szolgáltatójának segítségével folytattak párbeszédet azok használatáról.
Az Eszközök és lehetőségek az elektronikus közjegyzői eljárásokban – Az elektronikus okiratok hatása a hitelezési és végrehajtói gyakorlatra címmel szervezett workshopot dr. Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) elnöke nyitotta meg. Az elnök köszöntőjében elmondta: „A környezetterhelés csak egyetlen a papíralapú okiratforgalom ellen szóló indokok közül. A gazdaság szereplőinek érdeke azt diktálja, hogy a felgyorsult gazdasági folyamatokat azonnali, hatékony, megbízható és olcsó ügyintézési forma támogassa.”
A magyar közjegyzők 1992 óta a végrendeleteket, 1997 óta pedig az ingó jelzálogtárgyakat tartják nyilván elektronikusan. A rendszer nem internet-alapú, a kommunikáció bérelt vonalon zajlik, melynek segítségével a közjegyzők közös szerverre kapcsolódnak. Ennek legnagyobb előnye, hogy nincs kitéve külső támadásoknak, emellett pedig állandó magas szintű rendelkezésre állást biztosít nagy sávszélességen. Három évvel ezelőtt vezették be minden közjegyzőnél a legmagasabb minősítésű elektronikus aláírást, mely lehetővé teszi, hogy minden közjegyző által elkészített irat (ún. közokirat) előállítása elektronikus módon is megtörténhessen. „A használat gátja egyes esetekben sajnos az, hogy az okirat címzettje még nem áll készen annak fogadására” – tette hozzá a MOKK elnöke.
Dr. Parti Tamás, a Budapesti Közjegyzői Kamara elnöke szerint „az elektronikus közjegyzői okiratok hitelesek, bármikor leellenőrizhetőek, és gyakorlatilag hamisíthatatlanok, hiszen utólag semmit nem lehet hozzájuk fűzni. Az elektronikus eljárás jóval olcsóbb, mint a papíralapú, hiszen nem merül fel közben sem nyomtatási, sem szállítási költség.” Ma egy közokiratba foglalt hitelszerződésből a bankok 2-6 másolati példányt kezelnek különböző formában, melyet archiválni, tárolni, és többször is visszakeresni kell egy hitelezési eljárás során.
Császti Ferenc, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara alelnöke üdvözölte, hogy a végrehajtási törvény jelenlegi módosítása a végrehajtási eljárás egyszerűsítése és az elektronizálás elterjedésének irányába mutat. A javaslat lehetőséget teremt a jelenlegi papíralapú, jelentős humánerőforrást igénylő intézkedések elektronikus formában történő kiváltására, így a felszabaduló kapacitás a végrehajtási eljárások gyorsaságának, hatékonyságának megnövelésére fordítható. Bevezetésre kerül a zálogtárgyak egyszerűsített végrehajtási eljárás során történő értékesítése, amely újabb hatékony eszközt biztosít a záloghitelezők részére, megteremtve a lehetőséget arra, hogy megfelelő szabályozás mellett – az ebből következő garanciákkal – lehetőség nyíljon a zálogtárgyak gyors és hatékony értékesítésére. Az elektronikus árverési rendszer bevezetésével növekedhet továbbá az eljárások tisztasága, hiszen átláthatóbbá, a interneten mindenki számára nyomon követhetővé válnának a bírósági végrehajtási árverések. „Az elektronizálás hatására az érintett felek mindegyike (mind az adósok, mind a végrehajtást kérő hitelezők) jól járnának. Elektronikus felületen zajló árverésbe több licitáló tud bekapcsolódni és reálisabb vételár alakulhat ki” – mondta el az alelnök.
„Paradigmaváltás zajlik Magyarországon, mivel az emberek még egyáltalán nincsenek hozzászokva ahhoz, hogy az elektronikus formában aláírt és továbbított okiratok is ugyanolyan jogkövetkezményt hordoznak, mint papíralapú társaik – mondta el Barsi András, az elektronikus aláírás technológiával foglalkozó Microsec Kft. kereskedelmi vezetője. – Az elektronikus aláírás használata alapesetben nem bonyolultabb a hitelkártyáénál. Létjogosultságát mi sem bizonyítja jobban, hogy a gazdasági életben és az állami szférában mindinkább napi gyakorlattá válik a használata, mert rengeteg előnyt kínál.”
Az elektronikus cégeljárás 2008. július 1-jétől válik kötelezővé, a számviteli beszámoló letétbe helyezése 2009-től szintén elektronikus formában történik, és az elektronikus aláírást egyre több cégvezető is használja például elektronikus számlázásra. A kereskedelmi bankok elektronikus formában teljesítik a Cégbíróság felé bankszámla-bejelentési kötelezettségüket, de ez esetükben még nem feltétlenül jelent rendszerszintű felhasználást. A hatósági, államigazgatási szféra és az ügyvédség számára is (a közjegyzők mellett az ügyvédek nagy része, a teljes cégbírósági rendszer, a végrehajtók, a földhivatalok, illetve az APEH is rendelkezik már elektronikus aláírással) kezd napi gyakorlattá válni az elektronikus aláírás használata, a privát szféra lemaradása azonban egyelőre még számottevő. A jogszabályalkotás ma már szinte rutinszerűen kezeli az elektronikus aláírást, egyes esetekben pedig kifejezetten preferálja az elektronikus okiratokat a papír alapú okiratokkal szemben.
„A hitelezési gyakorlatban részt vevő intézmények rövid távú stratégiai célja kell legyen az egymás közötti kommunikáció elektronizálása – fűzte hozzá dr. Parti Tamás. – Ez érzékelhetően összhangban áll a kormányzat szándékaival is, hiszen az elektronikus aláírás felhasználásának köre folyamatosan bővül.”
