Az uniós környezetvédelmi előírások betartása érdekében a képviselők büntetőjogi felelősségre vonnák a szabályokat súlyosan megsértőket. Ha elfogadják az irányelvet, az EU összes tagállamában bűncselekménynek számítana bármely, a környezet súlyos károsítása. Az EP-nek sikerült első olvasatban megállapodnia a Tanáccsal a jogszabálytervezetről.
A jogi szakbizottsági képviselők Hartmut Nassauer (néppárti, német) jelentésének elfogadásával egyetértettek abban az alapelvben, hogy a kormányoknak büntetőjogi intézkedésekkel kell fellépniük az olyan – akár szándékos, akár súlyos gondatlanság miatt előállt – jogszabályellenes magatartásokkal szemben, amelyek súlyos sérülést okoznak, vagy károsítják a levegőt, a talajt, a vizeket, a növényeket, vagy az állatokat.
Büntetőjogi szankció a közösségi jog megsértése esetén
A jelentés általános célja, hogy minden tagállam bűncselekménynek nyilvánítsa a környezeti károkat okozó magatartásokat. Más szóval, ha egy EU-tagállamban jelenleg egy a jogszabályban felsorolt cselekmény elkövetéséért polgári jogi felelőségre vonás, például bírság jár, ezen jogszabály hatályba lépését követően „célravezető, arányos és visszatartó erejű” büntetőjogi szankciókat kell majd alkalmazni.
A képviselők abban is egyetértettek, hogy az irányelv csak azokra a környezetvédelmi EU-jogba ütköző esetekre vonatkozna, amelyek szerepelnek a jelentéshez csatolt mellékletben.
Védett állat birtoklása és az ózonkárosítás is bűncselekmény lenne
A szöveg az alább felsorolt tevékenységeket akkor tekinti bűncselekménynek, ha nagy valószínűséggel okoz súlyos emberi vagy természeti károsodást.
- a levegő, a talaj, a víz sugárzó anyagokkal történő szennyezése
- szemét elhelyezése, nukleáris anyagok előállítása, tárolása és szállítása
A képviselők támogatták, hogy a következő tevékenységek is kerüljenek fel a listára:
- a védett állat- vagy növényfajok birtoklása vagy elpusztítása
- élőhelyek károsítása védett területeken
- ózonkárosító anyagok előállítása és terjesztése
A Bíróság 2007. októberi döntése
Az EP további módosításokat javasolt az eredeti bizottsági javaslathoz képest azért, hogy az irányelv összeegyeztethető legyen az Európai Bíróság 2007-es döntésével.
A Bíróság szerint az EU csak akkor fogadhat el büntetőjogi szankciókat, ha erre „igazolható szükség” van, például a közös közlekedési és környezetvédelmi politika területén. A Bíróság döntése értelmében az EU nem határozhatja meg a büntetőjogi felelősségre vonás típusát és mértékét. A képviselők ezért kihagyták a bizottsági javaslat erre vonatkozó részét.
