Egy 12 és egy 9 éves gyermek édesapja és apai nagyanyja kérte a biztos vizsgálatát, mert a gyámhivatal az apát láthatási ügyben végrehajtási bírsággal sújtotta, miközben rendszeresen figyelmen kívül hagyta azt a bejelentést, hogy gyermekek – annak magatartása miatt – nem akarnak találkozni az anyjukkal.
A gyámhivatal nem intézkedett azzal a kérelemmel kapcsolatban sem, amelyben az apa a kiskorúak és az anya kapcsolattartásának újraszabályozását igényelte, és nem reagált a kisebb gyermek veszélyeztetettségéről szóló jelzésre sem.
A jegyző a szülők közötti konfliktusok miatt a gyermekeket védelembe vette, ennek nyomán a család gondozása a gyermekjóléti szolgálat kötelessége lett. A biztos ezért a gyámhivatal sérelmezett magatartásán kívül hivatalból is vizsgálta a jegyző gyámhatósági eljárását és a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét.
Alapvető jogokkal összefüggő sérelmet a vizsgálat abban a tekintetben nem tárt fel, hogy a gyámhivatal a kapcsolattartást meghiúsító szülőt – a jogszabályi előírásoknak megfelelően – eljárási bírság megfizetésére kötelezte. Ennek hátterében ugyanis az áll, hogy a gondozó szülő felelőssége és kötelezettsége a gyermek kapcsolattartásra való felkészítése, nem csupán fizikai, hanem érzelmi szempontból is.
A tisztességes eljáráshoz való joggal összefüggő visszásságot okozott azonban az, hogy az első és másodfokon eljáró gyámhivatalok jogerős döntéseiket több esetben az eljárás megindulását követő fél- egy év múlva hozták meg, a gyámhatóság védelembe vételi eljárása pedig formális volt.
A vizsgálat szerint a gyámhivatal nem tisztázta megfelelően, hogy megalapozott-e a kisebb gyermek bántalmazására utaló jelzés. A gyermekjóléti szolgálat kísérletet sem tett rá, hogy ellássa a védelembe vételhez kapcsolódó szolgáltatási feladatokat. A mulasztások következtében veszélybe került a gyermek kiemelt védelemhez fűződő – az állam és a társadalom részéről megillető – joga.
A biztos felkérte az első és másodfokon eljáró gyámhivatalok vezetőjét, hogy a jövőben fokozottabban figyeljenek az ügyintézési határidők betartására. Az első fokon eljáró gyámhivatal vezetőjénél kezdeményezte, hogy haladéktalanul tisztázza a gyermek bántalmazására utaló jelzések megalapozottságát. A jegyzőt és a gyermekjóléti szolgálatot a biztos felszólította, hogy a jogszabályi rendelkezések alapján teljesítse a védelembe vételi eljárás és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatás feladatait.
