Az Európai Parlament 2007-es emberi jogi jelentésének tervezete részletesen foglalkozik a kínai és az oroszországi helyzettel. A szöveg üdvözli, hogy egyre több helyen törlik el a halálbüntetést.
A képviselők a kisebbségvédelemben szorosabb együttműködést szeretnének az EU és az Európa Tanács között.
Az Európai Parlament Marco Cappato (liberális, olasz) jelentésében értékeli „az Európai Unió intézményei által az emberi jogok terén az unión belül és azon kívül végzett tevékenységet”.
A 2007-es évet áttekintő jelentés szerint „az Európai Unió még mindig messze van attól, hogy egységes és ütőképes politikát folytasson az emberi jogok védelme és előmozdítása érdekében világszerte”. A képviselők úgy vélik, erősíteni kell az EU közös kül- és biztonságpolitikáját, és biztosítani kell, hogy ebben az emberi jogok előmozdítását prioritásnak tekintsék.
Az EP felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, azonosítsák azokat „a különös aggodalomra okot adó országokat”, ahol különösen nehéz az emberi jogok előmozdítása, „és célból alakítsanak ki olyan kritériumokat, amelyekkel össze lehet mérni az országokat az emberi jogi besorolásuk alapján, lehetővé téve egyedi politikai prioritások megállapítását”.
A jelentés szerint az Európai Alapjogi Ügynökség létrehozása előrelépést jelent, és az alapjogi charta kötelező érvényének megteremtése felé mutat.
A szakbizottság „úgy ítéli meg, hogy elégtelennek bizonyult az Európai Unió képessége a válságok megelőzésére, az azokra való reagálásra, azok kezelésére és megoldására”.
Kisebbségvédelem
Az EP „az Európa Tanács és az Európai Unió közötti megerősített együttműködésre szólít fel a kisebbségi jogok előmozdítása és a regionális és kisebbségi nyelvek védelme terén”. A jelentés „felszólít az Európa Tanács jogilag kötelező erejű egyezményeinek, például a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény és a regionális és kisebbségi nyelvek európai chartájának, valamint ezek jól működő ellenőrzési mechanizmusainak alkalmazására”.
Nemzetközi Büntetőbíróság
A jelentés üdvözli, hogy Nemzetközi Büntetőbíróság statútuma, a Római Alapokmány japán ratifikációval 105-re nőtt a szerződő államok száma. A szöveg ugyanakkor sürgeti Csehországot, az egyetlen még nem részes EU-tagállamot, késedelem nélkül csatlakozzon. Az EP-képviselők felszólítják Romániát, hogy vonja vissza kétoldalú mentelmi megállapodását az Egyesült Államokkal.
Az EP üdvözli, hogy Szerbia együttműködött Zdravko Tolimir és Vlastimir Đjorđjević letartóztatásában és a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűncselekményeket vizsgáló nemzetközi törvényszéknek (ICTY) való átadásában, ugyanakkor „aggodalommal jegyzi meg, hogy Radovan Karadžić és Ratko Mladić még mindig szabadlábon van, és továbbra sem állították őket az ICTY elé”.
Romastratégia
A szövegben az EP „ismételten felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy európai keretstratégiát a romákra vonatkozóan, figyelembe véve a roma közösségek sajátos társadalmi helyzetét az Európai Unióban, a tagjelölt országokban és a Nyugat-Balkánra vonatkozó stabilizációs és társulási folyamatba bevont országokban”.
Halálbüntetés
Az EP üdvözli az ENSZ 2007. december 18-án elfogadott határozatát, „amely globális moratóriumra hív fel a halálbüntetés alkalmazásával kapcsolatban, és elismeri a kezdeményezés régiókat átfogó, pozitív jellegét”. A képviselők támogatják a Tanács 2007. december 7-ei határozatát a halálbüntetés elleni európai nap meghirdetéséről.
A jelentés ugyancsak üdvözli, hogy Albániában 2007. március 25-én, Kirgizisztánban 2007. június 27-én, Ruandában 2007. július 26-án, New Jersey államban (USA) 2007. december 13-án, Üzbegisztánban pedig 2008. január 1-jén eltörölték a halálbüntetést.
Az EP „üdvözli Kína elhatározását, hogy valamennyi halálbüntetést érintő ügyben kéri a legfelső bíróság felülvizsgálatát, azonban továbbra is aggodalommal tölti el, hogy világszerte változatlanul Kínában kerül sor a legtöbb kivégzésre”. A jelentés „elítéli a halálbüntetés alkalmazását Fehéroroszországban”, és azt, „hogy az iráni rezsim egyre többször alkalmazza a halálbüntetést”, ráadásul 18 évnél fiatalabbakon is.
A szöveg megjegyzi, hogy – más EU-országokkal egyetemben – Magyarország nem írta alá és nem is ratifikálta a kínzás elleni egyezmény opcionális jegyzőkönyvét (OPCAT).
A jelentés „felszólítja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy kezdjék meg az Európai Unió emberijog-védőkre vonatkozó iránymutatásainak átláthatóbb és módszeresebb végrehajtását, mivel ez fontos és innovatív eszköz az emberijog-védők támogatására és a kockázatnak kitett személyek védelmére”.
Kína
A tervezet szerint „a jelentős gazdasági reformok ellenére továbbra is folytatódik a politikai és emberi jogok rendszeres megsértése Kínában, amely olyan formákat ölt, mint a politikai bebörtönzés, ügyvédek, emberi jogvédők és újságírók – köztük a weiquan mozgalom tagjainak – megtámadása és megfélemlítése, a független bíróság hiánya, a kényszermunka, a szólás- és vallásszabadság és a vallási és etnikai kisebbségek jogainak elnyomása, az önkényes fogva tartás, a laogai táborrendszer és az állítólagos szervkereskedelem”. Az EP-t „továbbra is ugyanilyen aggodalommal töltik el az újságírókról és emberi jogi aktivistákról, köztük a dalai lámáról, társairól és a Falun Gong követőiről vezetett feketelisták”.
Az EP aggodalmának ad hangot amiatt, hogy Kína csak az EU által felvetett esetek kétharmadára adott választ. A jelentés szerint az Olimpiai Chartával összhangban tett ígéretek ellenére sem javult az emberi jogokkal kapcsolatos helyzet Kínában.
Oroszország
A jelentés bírálja Fehéroroszországot, és Iránt, továbbá „sajnálja, hogy nincsenek eredményei az EU és Oroszország közötti emberi jogi konzultációknak”.
A képviselők szerint „az Európai Uniónak nem sikerült politikai változásokat elérnie Oroszországban olyan érzékeny kérdések tekintetében, mint a csecsenföldi és más kaukázusi köztársaságokban fennálló helyzet, a büntetlenség és a törvényhozás függetlensége, az emberi jogvédőkkel és a politikai foglyokkal – köztük Mihail Hodorkovszkijjal – szembeni bánásmód, a média függetlensége és a szólásszabadság, az etnikai és a vallási kisebbségekkel szembeni bánásmód, a jogállamiság tiszteletben tartása és az emberi jogok védelme a fegyveres erőkön belül, valamint a szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés és egyéb kérdések”. A csecsenföldi mellett az EP szerint aggasztó az ingusföldi és dagesztáni helyzet is. A jelentés kitér a finnugor mari kisebbség védelmére is.
Európai Kezdeményezést a Demokráciáért és az Emberi Jogokért
Az EP „kifejezi mély nyugtalanságát a Gázai övezetben tapasztalható katasztrofális emberi jogi válság miatt, és felhívja az összes érintett felet, hogy tartsák tiszteletben az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát; megerősíti a gázai övezeti helyzetről szóló 2008. február 21-i állásfoglalásában foglaltakat”.
A jelentés többek között foglalkozik a burmai, törökországi, csádi, darfúri, kenyai helyzettel is.
A képviselők üdvözlik, hogy elindították az Európai Kezdeményezést a Demokráciáért és az Emberi Jogokért (EIDHR), „mint kifejezetten az emberi jogok és a demokrácia előmozdítására nyújtott külső segély pénzügyi eszközét”.
Emberi jogi záradékok
Az EP „sajnálja, hogy az emberi jogi és demokráciazáradékokat – a harmadik országokkal kötött együttműködési és partnerségi megállapodások alapvető elemeit – még mindig nem hajtják végre konkrét formában, mivel hiányoznak a végrehajtásukat lehetővé tevő mechanizmusok”.
Migráció
A jelentés „felszólítja a Tanácsot, hogy biztosítsa a menekültek, menedékkérők és migránsok jogainak teljes körű tiszteletben tartását a gyakorlatban, amikor megerősítik bevándorlás- és menekültügyi együttműködésüket a harmadik országokkal”.
Internet
A parlament „megismétli az internetes tartalmak olyan korlátozásával kapcsolatos aggodalmait – függetlenül attól, hogy az az információ terjesztésére vagy fogadására vonatkozik –, amelyet a kormányok vezettek be, és amelyek nem összeegyeztethetők a szólásszabadság garantálásával”.
