Az EU külügyminiszteri tanácsa keddi ülésén elfogadta a borpiaci rendtartást megreformáló rendeletet, amely néhány intézkedéstől eltekintve idén augusztus 1-jén lép hatályba. Magyarország és Szlovákia között még mindig vita folyik a Tokaji borvidékhez tartozó termőterület nagyságáról.
A tanácsi rendelet keddi végleges elfogadásával pont került a borreform végére. A bor és szőlőágazat támogatási szabályainak átalakításáról még tavaly decemberben kötöttek politikai megállapodást az EU27-ek mezőgazdasági miniszterei, amelyet követően körülbelül 4 hónapig tartott a rendelet jogi formába öntése.
A magyar bortermelés az augusztus 1-jén életbe lépő rendelet értelmében 2009. január 1-től kezdve az első évben 16,8 millió eurót, 2015-ben pedig már 29,1 millió eurót kap majd a közös költségvetésből. A hazai borágazat fajlagos, hektáronkénti támogatása így a legmagasabb lesz az új tagállamok között és néhány bortermelő régi tagországét (Ausztriáét és Portugáliáét) is meghaladja. A támogatás nőni fog 2007-hez képest, amikor még 14,4 millió euró állt rendelkezésre az uniós költségvetésből. A nemzeti borítékba kerülő teljes összeget a bortermelők támogatására fordíthatják a kormányok, vagyis a pénz az agrárpolitikai első pillérben marad.
Az új borrendelet része egy kétoldalú magyar-szlovák megállapodás is, amelyben a szlovák fél elismerte, hogy a Tokaji borok reform által előírt lajstromozásánál, a termékleírásnál abban az országban alkalmazott borgyártási eljárás és technológia legyen a mérvadó, ahol a termőterület nagyobb része található, vagyis Magyarországon. A termékleírást ennek a megállapodásnak a szellemében a két országnak közösen kellene elkészítenie. A kétfél között erről folyó tárgyalások azonban holtpontra jutottak, miután a szlovákok a magyarok szerint az indokoltnál jóval nagyobb termőterületet akarnak elismertetni a határon átnyúló közös Tokaji borvidék részeként. Ha a két ország nem tud megállapodni, a Bizottság léphet fel döntőbíróként.
A szárazcukrozás (a bor alkoholtartalmának cukor hozzáadásával való növelése) esetében lényegében megmarad a maximum 2%-os alkoholtartalom javítás lehetősége Magyarországon, igaz úgy, hogy alapesetben 1,5% lesz az engedélyezett szint, de kedvezőtlen időjárási viszonyok esetén és a Bizottsággal egyeztetve további 0,5%-os javításra nyílik majd lehetőség. A tagállamok megállapodtak, hogy a Bizottság objektív kritériumrendszert dolgoz ki arra vonatkozóan, hogy pontosan mit lehet „kivételes időjárási viszonyoknak” tekinteni. Brüsszel pedig megígérte, hogy tagállami kérelem esetén két héten belül megadja a szükséges engedélyt.
A borászati melléktermékek lepárlása is támogatható lesz, igaz csak a nemzeti borítékból. A Bizottság a melléktermékek lepárlására nyújtott támogatást eredetileg kivette volna a rendszerből, ám Magyarország – ahol az 500 hektárnál nagyobb területen termelő nagyüzemek számára előírás a törköly és a seprő lepárlási célú beszolgáltatása – ragaszkodott a fenntartásához.
A reform értelmében a szőlőtelepítési jogok az eredetileg javasolt 2012 helyett csak 2015-ben szűnnek majd meg, de a tagállamok nemzeti hatáskörben 2018-ig fenntarthatják a rendszert. Az önkéntes kivágási program keretében 175 ezer hektár szőlőültetvény kivágása lesz a cél (az eredeti 400 ezer, majd a később ajánlott 200 ezer hektár helyett) és a program futamideje három év lesz. A szőlőjüket kivágásra felajánló gazdák a három év alatt fokozatosan csökkenő támogatást kapnak: az első évben a jelenlegi támogatáshoz képest 20 százalékkal, a második évben 10 százalékkal többet, míg az időszak végére a mostani összegnek megfelelő támogatást. A tagállamok megálljt parancsolhatnak a szőlőkivágásoknak, ha azok meghaladják a teljes termőterület 8%-át (a Bizottság korábban 10%-os szintet javasolt), vagy egy régió termőterületének 10%-át.
A nemzeti pénzügyi borítékból a következő jogcímeken lehet majd támogatásokat igényelni: marketing harmadik országokban, ültetvény szerkezetátalakítása, a termelési lánc korszerűsítése, innováció, zöldszüretre nyújtott támogatás, szüreti biztosítási támogatások és új kríziskezelő intézkedések.
A tagállamok helyett az Európai Bizottság hatásköre lesz a jövőben új borkészítési eljárások jóváhagyása, illetve régiek módosítása. Változnak a borcímkézés szabályai is. Az uniós minőségi borok koncepciója egyrészt a „védett földrajzi elnevezéseken”, másrészt a „védett eredetmegjelölésen” alapul majd. A tagállamok végül abba is beleegyeztek, hogy a jövőben az asztali borok palackján is feltüntessék az évjáratot és a fajtát, amit sokan azért elleneztek, mert attól tartottak, hogy ez könnyen zavarba ejti majd a minőségi borokra vadászó fogyasztókat. A borok címkéin nem kell majd feltüntetni azt, hogy használtak-e cukrot az ital alkoholtartalmának növelésére.
A sűrített musthoz nyújtott támogatás egy négyéves átmeneti időszakra fennmarad, majd ennek lejártát követően az erre a célra fordított kiadásokat a termeléstől leválasztott kifizetés formájában kapják meg a bortermelők.
