Az Országgyűlés Emberi jogi, Kisebbségi, Civil- és Vallásügyi Bizottsága keddi ülésén egyhangúlag általános vitára alkalmasnak találta és elfogadásra javasolja a parlamentnek az általános, az adatvédelmi és a kisebbségi ombudsman múlt évi tevékenységéről szóló beszámolóját.
Az általános ombudsmannak egyszerre panaszok alapján, reaktív és önállóan reagálva, proaktív módon kell eljárnia – mondta Szabó Máté, aki múlt év szeptembere óta az állampolgári jogok országgyűlési biztosa.
Kiemelte: szükséges olyan társadalmi csoportok elérése, amelyeknek a “panaszkodási lehetősége korlátozott”. Erről van szó például a zárt intézményekben élők, vagy a gyerekek esetében, ezért itt hivatalból végzünk vizsgálatot vagy nyitott panasznapokat tartunk – magyarázta az ombudsman.
Szabó Máté közölte, ezt kiegészítendő, kezdeményezték, hogy havonta egy-egy nagyobb városban kihelyezett panasznapot rendezzenek.
Az általános ombudsman hangot adott azon véleményének is, amely szerint ma Magyarországon „egy viszonylag kifinomult és munkamegosztással rendelkező” jogvédő intézményrendszer létezik állami és nem állami területen. Mint megjegyezte, „egyéni szempontból talán bizonyos esetekben kifizetődőbb egy panaszosnak, ha gyorsan egy civil szervezethez fordul, mint az omdusmani hivatalhoz, mert az gyorsabban és esetleg (…) médiahatékonyabban fog az ő ügyében föllépni.”
Az adatvédelmi biztos jogkörében is eljáró Szabó Máté az adatvédelem helyzetéről szólva elmondta: fontos tendencia ezen a területen, hogy itt nem az egyén és az állam, hanem egyre inkább vállalkozások és közszolgáltatók kerülnek szembe egymással.
Az ombudsman összegezve úgy fogalmazott: “az adatvédelem vonatkozásában (…) egy nemzetközileg is kiemelkedő teljesítményről lehet beszélni”.
Kállai Ernő kisebbségi ombudsman azt hangsúlyozta: szeretné és célja, hogy a kisebbségek országgyűlési képviseletéről szóló koncepció, amely „jelen pillanatban bírja a kisebbségi közösségek támogatását”, politikai egyeztetésre kerülhessen.
Az elképzelés “esélyt adna arra”, hogy a tizenhárom hazai kisebbség, az alkotmány kereteit figyelembe véve, parlamenti képviselethez jusson – tette hozzá.
Kállai Ernő szólt arról is, hogy szükség lenne a 2005-ben módosított kisebbségi törvény finomítására. Példaként említette azt, hogy a kisebbségi közösségek egyöntetűen sérelmezik: az Országgyűlés a korábbi ígérete ellenére nem állította vissza az úgynevezett kedvezményes mandátumszerzés lehetőségét.
