Az élelmiszerlánc hatékonyabb ellenőrzését teszi lehetővé a teljes lánc felügyeletét szabályozó törvényjavaslat – közölte Gőgös Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára az előterjesztés általános vitájában kedden az Országgyűlésben.
Az élelmiszerláncot korábban szabályozó négy törvény, az állategészségügyről, a növényvédelemről, az élelmiszerekről és a takarmányokról szóló jogszabályok helyett egy egységes törvény szabályozza majd a teljes területet, egységes szemlélettel – közölte expozéjában az államtitkár az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvényjavaslat kapcsán.
Gőgös Zoltán szerint az előírások átláthatóbbá, egyszerűbbé válnak mind a jogalkalmazó, mind az előállító számára.
Emlékeztetett arra, hogy az egységes élelmiszerbiztonsági szerv, a Mezőgazdasági Szakigazgatósági Hivatal 2007. október 1-től igazgatóságai útján “a szántóföldtől az asztalig” látja el az ellenőrzési feladatokat.
Az államtitkár azt mondta, a törvényjavaslat a figyelmeztetéstől a pénzbírságon át a tevékenység megtiltásáig egységesíti a szankcionálás elveit. A bírságok kapcsán közölte: húszezer forinttól kétmilliárd forintig terjedő skálán állapíthatók meg a vállalkozó gazdasági erejének, a jogsértéssel okozott veszélynek, illetve az általa elért többletbevétel függvényében.
Mint elhangzott, valamennyi vállalkozóra kiterjesztik az elvárható gondosságon alapuló felelősség elvét, beleértve a nem hazai árut először Magyarországon forgalmazókat. Szankcionálhatóvá válnak az élelmiszerkönyvi előírásoknak nem megfelelő külföldön előállított áruk is.
Az államtitkár szerint a párhuzamosságok megszüntetésével javul az ellenőrzések hatásfoka, a fogyasztók is könnyebben el tudják dönteni, melyik hatóság illetékes panaszuk kivizsgálásában. Gőgös Zoltán azt mondta, a törvényjavaslat biztosítja, hogy a fogyasztók és a vállalkozók széles körét érintő esetben a miniszter az országos főállatorvos útján a biztonságos élelmiszerfogyasztásához szükséges ismereteket közérdekű közleményben azonnal megjelentesse.
Kis Péter László (MSZP) azt mondta, a megelőzést szolgálja az előterjesztés és a korábbinál szigorúbban szankcionálja a jogszabályok megsértését. Kiemelte: szükségessé vált az élelmiszerlánc biztonsága ellen vétők elleni szankciók szigorítása. A törvényjavaslat további célja – folytatta -, hogy egységesítse a hatósági intézkedéseket.
A szocialista képviselő szerint az előterjesztés kiterjed az élelmiszerlánc minden biztonságot befolyásoló szabályára, és az a célja, hogy az élelmiszerlánc tisztességes szereplői védelmet kapjanak. Kis Péter László fontosnak nevezte az élelmiszerjelölési előírások szabályozását. A jelölésért az előállító, illetve a forgalmazó az egyetemleges felelős.
Mint elhangzott, a törvényjavaslatot hároméves jogalkotási folyamat előzte meg, 15 szakmai szervezet nyilvánított véleményt róla, és túlnyomó többségük támogatta.
A Fidesz – az Erős Magyarország programnak megfelelően – a helyi, a regionális élelmiszertermelést erősítené, ami garanciát jelentene a minőségre is. E célnak a kormány által benyújtott javaslat nem felel meg – közölte a Fidesz vezérszónoka. Font Sándor úgy vélte, az előterjesztés sugalmazott célja támogatható, ám maga a javaslat nem szolgálja ezt a célt, ezért nem támogatható.
A helyi, regionális termelés támogatásának indokaként az ellenzéki felszólaló azt mondta, ilyen esetekben nem kellene az élelmiszert többezer kilométeren keresztül szállítani, ami jelentős energia megtakarítást jelentene, kedvező hatással lenne a környezetvédelemre, és az élelmiszerek előállításánál sem kellene az emberi szervezetre káros technológiákat, adalékanyagokat használni.
Font Sándor szerint az élelmiszer-kereskedelemben napjainkra kialakult helyzethez az is hozzájárult, hogy a kormány az elmúlt években egyes területeken a szükségesnél kétszeresen-háromszorosan szigorúbb szabályozást vezetett be. Példaként az élelmiszerek biztonságát garantáló, úgynevezett HACCP-rendszert említette, ami számos EU-országban a családi és a középbirtok méretű gazdaságokra nem vonatkozik.
Medgyasszay László, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) vezérszónoka azt kérte a kormány képviselőjétől, kezdeményezze a javaslat visszavonását, és ezzel biztosítsa a lehetőséget a szakmai vita folytatásához. Kifejtette: a közös gondolkodással ciklusokon átívelő megoldásra van szükség. E kérés indoklásaként az ellenzéki képviselő azt mondta, a törvényjavaslat kiinduló alapja hibás, a törvény végrehajtása az elfogadás bizonytalan, a cél, amiért a Ház elé került, nem teljesülhet.
Az ellenzéki képviselő “vegyes felvágottnak” nevezte az előterjesztést, mert több, egymáshoz nem kapcsolódó területet próbál szabályozni. Mint mondta, az érintettek számára az eligazodást tovább nehezítik a várhatóan szép számban megjelenő végrehajtási utasítások és a vonatkozó EU-szabályok is.
Velkey Gábor (SZDSZ) hangsúlyozta: az Európai Unió egyik legfőbb alapértéke az áruk szabad áramlása, amelyre tekintettel kell lennie a biztonsági ellenőrzésnek is.
A liberális vezérszónok kitért arra, hogy az unióban a vállalkozók felelőssége áll az első helyen, amelyet érdemes meghonosítani. Szükségesnek nevezte, hogy egy-egy termékcsoportot csak egy hatóság ellenőrizhessen, illetve a szankcionálás mellett az ösztönzés is szerepet kapjon az élelmiszerbiztonság területén.
A képviselő szót emelt az illegális tevékenységek visszaszorítása, a legális vállalkozások erősítése érdekében és olyan ellenőrzési rendszert szorgalmazott, amelyben a bírság kisebb mulasztás esetén nem lehetetlenít el egy vállalkozást, súlyos kihágás esetén azonban már van visszatartó ereje.
A vezérszónoki felszólalások sorát záró Karsai Péter (MDF) frakciója nevében nem támogatta az előterjesztést.
Kifogásai között szerepelt a megfogalmazása szerinti versenyhátrány-érzéketlenség olyan területeken, mint például a növényvédő szerek 18 hónapos engedélyezési folyamata, amely a hazai vállalkozásoknak okoz károkat. Összehasonlításként elmondta: az Egyesült Királyságban három hónapos a hasonló procedúra.
Karsai Péter sürgette a túlszabályozó magyar rendszer racionalizálását, illetve kifogásolta, hogy az előterjesztésből nem derült ki a majdani adatbázis és csúcsszervezet létrehozásának költsége, annak hatása a költségvetésre.
Az elnöklő Harrach Péter elnapolta az általános vitát, amelyet egy későbbi ülésén folytat az Országgyűlés.
