Egy európai „fordítókorong” segítségével könnyíti meg az EU az iskolai végzettségek valamennyi tagállamban történő elismerését, előmozdítva ezáltal a munkavállalást és a tanulást egy másik országban.
Az Európai Parlament elnöke és az EU-Tanács soros elnöke szerdán írta alá annak az európai mechanizmusnak a végrehajtásáról szóló ajánlást, amely egyfajta „európai fordítókorongként” néhány éven belül lehetővé teszi az egyik tagállamban kiállított iskolai diplomák és szakképesítések konvertálását és elismertetését egy másik tagállamban. Az Európai Képesítési Keretrendszer (European Qualifications Framework, EQF) létrehozása kettős célt követ: egyrészt a mobilitás megkönnyítését az Európai Unió tagországai között, másrészt elő kívánja mozdítani az élethosszig tartó tanulást az egész EU-ban.
Az elgondolás nem kívánja harmonizálni a diplomák és a végzettséget igazoló egyéb okmányok kiállítását az Európai Unióban, hanem a tagállamok önkéntes részvételével egy olyan rendszert hoz létre, amely egy európai fordítókorongon keresztül adaptálhatóvá teszi az egyik országban kibocsátott képesítéseket egy másik tagállamban. Az önkéntes rendszerben részt venni szándékozó tagállamoknak e célból nemzeti képesítési rendszerüket 2010-ig össze kell kapcsolniuk az EQF-fel, majd második szakaszban 2012-től minden közép- és felsőoktatási intézmény által újonnan kiállított diplomát, képesítést és végzettséget igazoló dokumentumot hozzákapcsolnának a rendszerhez. A rendszerben részt vevő országok hatóságai aztán az EQF-en keresztül bizalmi alapon elfogadnák egymás képesítéseit, megkímélve a külföldön munkát vállalókat és tanulni vágyókat egy rendkívül időigényes bürokratikus honosítási procedúrától.
A tervezett európai képesítési keretrendszer nyolc különböző végzettséget tartalmaz majd, az alapfokú végzettségtől a PHD-ig. Azt biztosítandó, hogy ne legyen nagy különbség az egyes tagállamokban szerzett végzettségek között, minden szinten minimális oktatási normákat rögzítenek majd a képességeket, a tudást és a kompetenciákat illetően. A különböző nemzeti képesítési keretrendszerek (ezekből Magyarországon is több van) egységes rendszerbe rendezését és az európai forgatókoronghoz történő hozzárendelését a nemzeti hatóságok végzik majd, az EU egyfajta „klíringrendszert” kínál majd, ami az átláthatóság elvén alapul. A tagállamok közül csak Görögország és Ciprus nem jelezte érdeklődését az együttműködés iránt.
Az EQF alapvetően nem az oktatási-képzési rendszerben nyújtott tananyag (tehát az oktatási „input”) összehasonlítását célozná, hanem a képzésben részt vett személyek által elsajátított készségek, képesítések és tudás összehasonlítását (tehát az „output” egybevetésének lehetőségét teremti meg). Ily módon az Erasmus diákcsereprogram és az Europass – vagyis a munkaerőpiacon releváns kompetenciák egységes leírását lehetővé tevő standard dokumentumportfólió – kiegészítésének tekinthető. Az Europass-t annyiban haladja meg, hogy a képesítések összehasonlításának lehetőségét is megteremti.
Nemzeti képesítési keretrendszert jelenleg még csak négy tagállam alkalmaz: Franciaország, Nagy-Britannia, Írország és Málta. Sok más országban, így Magyarországon is azonban folyamatban van ilyesfajta, nemzeti szinten egységes rendszer feállítása, mert egyre több helyen ismerik fel, hogy ezzel lehet egységbe forrasztani az egyre inkább széttöredezetté váló oktatási rendszereket. A kormányok és a szociális partnerek képviselőiből álló tanácsadó csoport koordinálja majd a nemzeti keretrendszerek hozzáigazítását az EQF-hez.
