A Fővárosi Bíróság elutasította az OTP Bank Nyrt. keresetét, amelyben a Gazdasági Versenyhivatal egy korábbi döntésének felülbírálatát szerette volna elérni.
A versenyhatóság úgy találta, hogy a bank megtévesztő tájékoztatást adott a Junior Start, a Junior Plusz és a Junior Max bankkártyák esetében felszámított kártyadíjról. Az OTP a jogsértés miatt 5 millió forintos bírságot kapott.
Az említett Junior bankkártyákkal az OTP Bank a gyermek- és a fiatalkorú, illetve a fiatal felnőtteket célozta meg, a Start kártyákat a 7-14, a Plusz kártyákat a 14-18 és a Max kártyákat a 18-24 éves korú fogyasztóknak ajánlva. A GVH – fogyasztói panasz alapján – azért indított vizsgálatot 2007. februárjában, mert a bank internetes honlapján a “Kérdések és válaszok” oldalon található “Díjak, költségek” linkkel elérhető tájékoztatás tévesen közölte a bankkártyák éves díjait a fenti három kártya esetében. Az itt közöltekkel ellentétben a Junior Start kártya esetében a bank felszámított kártyadíjat, a díjmentesség csak az első évre vonatkozott, a Junior Plusz és Max kártyák esetében az éves díj ténylegesen nem 300, hanem 450 forint volt.
Az eljárás során a bank azzal védekezett, hogy a honlapon 2001. óta szerepelt a Junior-kártyákkal kapcsolatos tájékoztató szöveg, ám időközben megváltoztak a feltételek. A bank a feltételek változását az egyes konstrukciók díjait tartalmazó helyen átvezette, a reklámszövegben viszont nem. Ugyanakkor a reklám szövegében is felhívják a figyelmet arra, hogy ez csak egy általános tájékoztató, a részleteket az ügyfél tekintse meg a honlapon más helyen elérhető mindenkor hatályos Általános és Üzletági Üzletszabályzatok és Hirdetmények szövegét. A GVH eljárás megindítását követően a kifogásolt tájékoztatást azonnal kiigazították. A versenyhatóság a védekezést nem fogadta el, különös tekintettel arra, hogy a bankkártyák éves díjaira vonatkozó feltételek 2005. január 1-én léptek életbe, azóta több mint két év telt el, amelynek során a banknak módja lett volna észlelni és változtatni a valótlan tájékoztatás szövegén, amit elmulasztott.
A bírság összegének meghatározásakor a GVH figyelembe vette, hogy az OTP a megtévesztő tájékoztatás tartalmának korrekcióját a tényleges üzletkötést megelőzően lehetővé tette a fogyasztó számára, illetve ha a jogsértő magatartást az eljárás során önként megszüntette. Ezen körülményekre, valamint az éves díjak viszonylag csekély mértékére, ebből következően a jogsértés enyhébb megítélésére tekintettel szabta ki a GVH, az OTP Bank méretét, piaci részesedését figyelembe véve, a viszonylag kis összegű, 5 millió forintos bírságot.
A pénzintézet a GVH döntése ellen a Fővárosi Bíróságnál fellebbezett. Végül azonban a bíróság első fokon a versenyhatóságnak adott igazat és az OTP keresetét elutasította.
(Vj-30/2007. sz ügy)
