Egységes európai tőkepiaci felügyelet létrehozásának előkészítésére tett javaslatot az Európai Tanács pénteki ülésnapján Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő, aki elismerte, hogy néhány országnak erőteljes fenntartásai vannak a tervvel szemben. A miniszterelnök rövidesen Nabucco-nagykövetet nevez ki és valószínűsítette, hogy Magyarország hétfőn írja alá Washingtonban a vízummentesség későbbi megadásához szükséges szándéknyilatkozatot.
A magyar kormányfő az Európai Tanács pénteki ülésén kezdeményezte, hogy a következő félévben, a francia elnökség alatt készüljön jelentés egy egységes európai tőkepiaci felügyelet hosszabb távon történő felállításáról. Gyurcsány Ferenc még február végén írt levelet az Európai Bizottság elnökének a pán-európai pénzpiaci felügyelet létrehozását szorgalmazva. „A döntés akár egy évtizedig is eltarthat ”– mondta a miniszterelnök, aki szerint Olaszország és Franciaország nagyon nyitottan fogadta a javaslatot, miközben olyan, a pénzügyi szolgáltatásokban különösen erős országok, mint Nagy-Britannia és Luxemburg a függetlenségüket féltenék egy ilyen európai ernyőszervezettől. Megfigyelők emlékeztetnek rá, hogy néhány évvel ezelőtt Olaszország egy ízben már felvetette a pán-európai tőkepiaci felügyelet létrehozásának ötletét, de a kezdeményezés viszonylag gyorsan elhalt, miután nem kapott elég támogatást.
Gyurcsány Ferenc azzal indokolta a kezdeményezést, hogy miközben a pénzügyi szektor fokozott mértékben nemzetközivé válik, addig a felügyeleti mechanizmusok viszont nemzetiek maradtak. Úgy vélte, hogy meg kell védeni a fogyasztókat a pénzügyi rendszer esetleges hibáitól. „Egyensúlytalanság alakult ki, induljon el egy folyamat egy egységes európai pénzügyi felügyelet létrehozására” – tette hozzá a kormányfő, aki szerint a betétesek és a hitelfelvevők érdekei előbbre valóbbak a bankokénál.
A miniszterelnök bejelentette, hogy rövidesen Nabucco-nagykövetet nevez ki, aki mivel a kérdést nem lehet az energiapolitikára leszűkíteni egy gyakorlott, a régiót jól ismerő és a multilaterális kapcsolatok terén otthonosan mozgó diplomata lesz, aki önálló irodával rendelkezik majd. A kormányfő a végleges döntésig nem kívánta elárulni a „nagykövet” személyét és feladatköréről sem szolgált bővebb információval. Gyurcsány szerint a csütörtök esti vacsorán – ahol az energiapolitika és energiaellátás biztonsága volt az egyik fő téma – „sem nyílt, sem burkolt kritika” nem hangzott el a résztvevők szájából a Déli Áramlattal kapcsolatban, amelyről néhány hete írt alá megállapodást Magyarország Oroszországgal. Elmondása szerint ugyanakkor konkrét nevek említése nélkül szemrehányások hangzottak el a Balti-tenger alatt tervezett, és Németországot Oroszországgal összekötő Északi Áramlat megépítésével kapcsolatban. A politikus megerősítette, hogy hazánk elkötelezett a Nabucco megépítése mellett.
A kormányfő szerint a gázszektor után a villamos energiaiparban is most kerül sor Magyarországon a tulajdonosi szétválasztásra, ezzel magyarázta a kormány napokban hozott döntését a Magyar Villamos Művek ügyében. Elmondta, hogy ha a tulajdonosi szétválasztás nem valósul meg, akkor egy piaci szereplő – jelen esetben az MVM – a fogyasztók kárára elzárja a piaci versenyt. Gyurcsány két oknak tulajdonította a magas hazai gázárakat: a régióbeli kínálati hiánynak, másfelől annak, hogy a piac közel 80%-át egy csoport uralja.
A miniszterelnök azt is közölte, hogy Magyarország várhatóan hétfőn írja alá Washingtonban két másik tagországgal, Szlovákiával és Litvániával együtt azt a politikai szándéknyilatkozatot (egyetértési memorandumot), amely az első lépcső a vízummentességhez vezető úton. Gyurcsány reményét fejezte ki, hogy még idén megszűnik az amerikai vízumkényszer a magyar állampolgárokkal szemben.
