Gönczöl Katalin köszöntötte a résztvevőket. Az OBmB elnöke bevezetőjében elmondta, hogy a szociális problémákat el kell egymástól határolni az erkölcsi veszélyzónába került személyek (gyerekek) problémáitól. Hangsúlyozta, hogy a társadalmi bűnmegelőzés kultúrájának fejlődéséhez a jól bevált gyakorlatok nagymértékben hozzájárulnak.
Elsőként Somlai Péter egyetemi tanár, a Tudor Alapítvány alapító tagja tartott előadást. A Tudor Alapítványt 2000-ben hozták létre azzal a céllal, hogy csökkentsék a társadalmi esélyegyenlőtlenségeket. Az eredeti terv egy országos hálózat kiépítése volt, a törekvést azonban anyagi okok megakadályozták. A meglévő négy Tudor Műhely (Szombathely, Józsefváros, Polgár és Csepel) működése viszont sikeres. A Műhelyek nagyrészt magánadományokból, illetve önkormányzati támogatásokból tartják fenn magukat. A Műhelyek legfőbb célja az, hogy a foglalkoztatott gyerekek eljussanak a középiskolába. A szombathelyi Műhely a legsikeresebb, amely Dr. Molnár Károlyné vezetésével működik. Az Alapítvány a Berzsenyi Dániel Főiskolával kötött együttműködési megállapodás alapján ingyenesen biztosítja helyszínt a foglalkozásokhoz. A heti három, négy alkalommal szervezett műhelyekben jól felszerelt számítástechnikai terem, letéti könyvtár áll a gyerekek rendelkezésére, biztosítják az angol és a német nyelv oktatását, továbbá író-olvasótalálkozókat rendeznek. Gyakran színház- és múzeumlátogatással egybekötött kirándulásokat szerveznek, szünidei foglalkozásokkal és nyári táborokkal töltik ki a gyerekek szabadidejét. A foglalkozásokkal elsősorban a 8-9 éves korosztályt célozzák, tekintettel arra, hogy az Alapítvány álláspontja szerint az esélyegyenlőségi problémákat minél fiatalabb korban kezelni kell. A Polgáron létesült Műhely működését autóbusz és helyiség biztosításával segíti az önkormányzat. Itt speciális színjátszó és bábjáték programokat szerveznek a gyerekeknek. A józsefvárosi műhelyben logikai játékok megtanulására, használatára is lehetőséget biztosítanak a gyerekeknek. Csepelen a sportnak, illetve az egészségre nevelésnek jut hangsúlyos szerep. Nagy élménnyel gazdagodnak a nyári bakonyi táborban nyaralók, ahova valamennyi Tudor Műhelyből érkeznek a gyerekek. Sportversenyeket, természetismereti vetélkedőket, ügyességi játékokat, előadásokat szerveznek a fiataloknak. A Műhelyekbe a pedagógusok javaslatai alapján, a műhelyvezető választása szerint kerülhetnek be a tehetséges, de hátrányos helyzetű gyermekek.
A Nyugdíjasok Budapesti Szövetségének képviseletében Barabás Tiborné az idős pedagógusok segítségét, és e körben hasznosítható tapasztalataik átadását ajánlotta fel. Zsombor György az Országos Polgárőr Szövetségtől elmondta, hogy meglátása szerint a bűnözés táptalaja a tudatlanság és a primitívség. A TUDOR Alapítvány pedig éppen e jellemzők ellen küzd, így hatékony bűnmegelőzési célú és hatású módszer lehet. Hozzászólásában Zsombor György további komplex pályázati lehetőség megjelentetését ajánlotta.
Hofher József (jezsuita szerzetes, Magyar Katolikus Püspöki Konferencia) Tápiószecsőn funkcionális analfabéta, viselkedészavaros, hátrányos helyzetű roma származású fiataloknak Tápiószecsőn szervez kiscsoportos foglalkozásokat. A foglalkozások másik célcsoportját jelentik a nők, családanyák, tekintettel arra, hogy rájuk hárul, ők vállalják a gyereknevelés nagyobb részét, és rajtuk keresztül „bevihető” az integráló kultúra a családi közegbe.
A második előadást Makrai Ilona a tereskei Óvoda és Általános Iskola Integrációs Bázisintézmény igazgatója tartotta. A kis lélekszámú település oktatási intézménye két egységből (óvoda és iskola illetve alsó tagozat Szátok településen) áll. Az alacsony tanulói létszám (kb. 150 fő, amely nem éri el a minimálisan meghatározott létszámot) miatt csak OKÉV engedéllyel működhet az iskola. Tereske településen is megfigyelhetőek azok az általános problémák (agresszivitás növekedése, kezeletlen konfliktusok, elmagányosodás, magas munkanélküliség és az újratermelődő szegénység), amelyek a veszélyeztetett gyermekek körének bővüléséhez vezetnek. Az igazgató meglátása, hogy eredményeket csak a pozitív példák segítségével érhetünk el. Sok múlik azon, hogy a gyerek milyen környezetből származik, milyen tudással, saját és családból hozott ismeretanyaggal rendelkezik. A szülők képzése érdekében, pályázati forrás igénybevételével két alkalommal sikerült felnőttoktatást szerveznie a Bázisintézménynek. A szülőkkel fokozatosan sikerült kialakítani a jó kapcsolatot, a hagyományos családlátogatásoknak, a szülői fórumoknak és a családterapeuta bevonásának köszönhetően. Az intézményben dolgozó pedagógusok a nagyobb, széleskörű szaktudás megszerzése érdekében speciális tréningeken, továbbképzéseken vesznek részt.
Az intézmény célja egy középiskola létrehozása. A Bázisintézmény tevékenysége bemutatása érdekében rendszeresen szervez nyílt napokat, előadásokat, szakmai napokat. Az óvoda és iskola közötti team-munka keretében fejlesztő, családsegítő programokat állítanak össze, tanoda és szociális kerekasztal működik a településeken. A szülői aktivitást az óvoda és a szülői ház közötti szoros kapcsolat kialakításával, a baba-mama klub, a családi délutánok megszervezésével sikerült növelni. Segítik az óvodából iskolába való átmenetet, alkalmazzák a montessori pedagógia eszközeit, illetve téma-projekt módszert is használnak az iskolai oktatásban.
A harmadik előadásban Veressné Kovács Éva mutatta be a Periféria Egyesület munkáját. Az 1995-ben alapított Egyesület három évben nyert támogatást az OBmB pályázati kiírásán. 2007-ben a zsűri egybehangzó döntéssel ítélte meg a támogatást a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek közösségi integrációjának segítésére. A Periféria Egyesület idei programjával a Nyíregyháza Huszár-telepen élő gyermekeket és fiatalkorúakat célozta meg. A Huszár-telep, szegregált telep a várostól utakkal és vasúttal elhatárolt területen magába rejti a mélyszegénységet, és mindazokat a hátrányokat, amelyek a gyerekeket az oktatásban, a felnőtteket a foglalkoztatásban érik. A város csupán hónapokkal ezelőtt döntött a huszár-telepi általános iskola bezárásáról. Az iskolabezárás a szegregált iskola megszűnését jelentette, ezzel szeptembertől lehetőség nyílt a telepi gyerekek számára egy új iskolai környezetbe való beilleszkedésre, telepen kívül lakó emberek megismerésére, valamint a közös tanulásra és iskolai programokra. A Periféria Egyesület munkájában szociális munkás, pedagógus, drámapedagógus, védőnő és pszichológus vesz részt. A fejlesztő játszóházból, mesemondó szakkörökből, sportfoglalkozásokból álló programok egész évben, így tehát az iskolai szünidőkben is működnek. A 10-15 fős kiscsoportokban folyó foglalkozásokon konfliktuskezelési technikákat, a nagyfokú ismeret- és tudáshiány, tanulásbeli nehézségek leküzdésére alkalmas technikákat ismertetnek meg a fiatalokkal. A tanulási hátrányok kezelésében– az előadó szerint – a jelenleginél is nagyobb összefogásra és harmonizálásra van szükség. A drámapedagógiai foglalkozásokon, a biztonságos közeg megteremtésével, a fiatalok jobban megnyílnak. Így ezeken a programokon lehetőség adódik a részképességek fejlesztésére, illetve az énkép megismerésére és az önértékelésre.
Az ülés második részében a Roma Rendvédelmi Bajtársi Közhasznú Egyesület mutatkozott be. Boda József r. ezredes, az Egyesület elnöke, illetve Makula György az Egyesület főtitkára beszélt az Egyesület alapításáról, működéséről, az elért eredményekről és a kitűzött célokról. A Európai Roma Rendvédelmi Bajtársi Közhasznú Egyesület roma és nem roma rendőrök kezdeményezésére, 2006. november 24-én hat ország részvételével alakult meg. Az Egyesület ma már több mint 60 tagot számlál. Makula György elmondta, hogy az Egyesületet bejegyezte a bíróság, létrehoztak egy budapesti irodát, működik a honlapjuk. Több hazai és nemzetközi programot szerveztek (például a nemzetközi roma nap, a pályaorientációs tábor). A Nemzetközi Roma Rendvédelmi Kerekasztalon való részvétetle alkalmával Dr. Kállai Ernő, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Országgyűlési Biztosa elvállta az Egyesület fővédnöki státuszát.
2008. évre tervezett programok és célkitűzések között szerepel a működéshez szükséges egyéb berendezések, rendezvények szervezéséhez szükséges technikai eszközök beszerzése, roma történeti kiállítás, valamint a pályaorientációs tábor szervezése, a Roma Rendvédelmi Találkozó összehívása, és az aktív közreműködés a bűnmegelőzésben. Folyamatban van az európai tagszervezeti hálózat kiépítése, valamint készülnek az Egyesület Európai Parlament előtt történő bemutatására.
Az ülés zárásaként Gönczöl Katalin ösztönözte az integrációt, fiataljaink jövőbeni boldogulását elősegítő programok megvalósítását, szorgalmazta az előadásokon ismertetett tevékenységekhez hasonló kezdeményezéseket.
