Az egyes médiafelvételeken megjelentekkel ellentétben a Magyar Gárda tárgyalótermen kívül maradt tagjai semmilyen módon nem befolyásolhatták a tárgyalóterembe való bejutást. Egy rövidebb rendbontást a BRFK számolt fel.
A Fővárosi Bíróság, a Bíróság Elnökének soronkívüliséget elrendelő határozatát követően 2008. április 14. napjára tűzte ki az ügyben az első tárgyalási határnapot. Az Igazságügyi és Rendészeti Miniszter, mint az OIT tagja, soronkívüliséggel kapcsolatos kezdeményezésére, az OIT ez irányú döntésére figyelemmel a bíróság az eredeti kitűzést megváltoztatta és az első tárgyalási napot 2008. március 12. napjára jelölte ki.
A tárgyalási határnap kitűzését követően a Fővárosi Bíróság tájékoztatta a Budapesti V. Kerületi Rendőrkapitányságot, valamint a Budapesti Rendőr-főkapitányságot arról, hogy március 12-én kerül sor a tárgyalásra. Jelezte azt is a rendőrségnek, hogy a bíróság nem kívánja automatikusan a bíróság épületében történő rendőri jelenlétet azért, hogy még a látszatát is elkerülje annak, hogy ilyen módon próbálja befolyásolni az eljárás nyilvánosságát. Abban kért támogatást, hogy esetleges, a bíróság belső őrsége által már nem kezelhető rendbontás esetén az épületen belül rendőri intézkedésre kerülhessen sor.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság a tárgyalást megelőző napokban jelezte, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom képviselői a rendőrségen bejelentették, hogy a Budapest V., Markó utcában 2-300 fővel kívánnak megjelenni és az utcán megvárni a tárgyalás eredményét.
A Fővárosi Bíróság a tárgyalást vezető bíró részére egy nagyobb, kb. 40-50 főt befogadó tárgyalót biztosított a tárgyalás megtartására a földszinten azért, hogy a terem könnyen megközelíthető legyen és az épületben folyó munka zavartalanságát biztosítsa.
2008. március 12-én a tárgyalás megkezdését megelőzően a Fővárosi Bíróság épületébe nagyobb létszámú, hallgatóságként részt venni kívánó csoport jelent meg. Ezen személyek között részben a sajtó képviselői, részben a Magyar Gárda tagjai, illetve szimpatizánsai voltak jelen.
A tárgyalást vezető bíró a közvélemény pontos tájékoztatása érdekében a tárgyalóterembe először a sajtó képviselőinek biztosított lehetőséget a bejutásra. Ezt követően került sor a peres felek, illetve a Magyar Gárda jelenlévő alapító tagjainak és végül a hallgatóság tagjainak a tárgyalóterembe történő beengedésére. A bírói utasítás zavartalan végrehajtása érdekében a Fővárosi Bíróság Biztonsági Szolgálatának egyik munkatársa a tárgyalótermen belül, a másik a tárgyalótermen kívül teljesített szolgálatot.
Az egyes médiafelvételeken megjelentekkel ellentétben a Magyar Gárda tárgyalótermen kívül maradt tagjai semmilyen módon nem befolyásolhatták a tárgyalóterembe való bejutást, hiszen mire ez egyáltalán megtörténhetett volna, a tárgyalóterem már megtelt. Ez volt az oka annak, hogy egyes személyek, így akár újságírók is, már nem juthattak be a tárgyalóterembe.
A bíróságnak eljárása során a törvények betartására, a peres felek jogszabályokban biztosított jogainak gyakorlására kell figyelemmel lennie. E körben az is a feladata, hogy olyan méretű tárgyalótermet biztosítson a tárgyalások zavartalan lebonyolításához, amelyben az adott eljárásban a megidézett felek zavartalanul gyakorolhatják jogaikat. A bíróságnak nincs eszköze arra, hogy felmérje egy adott tárgyaláson milyen létszámú hallgatóság kíván részt venni. Ennek ellenére előre számítva a fokozottabb érdeklődésre, a földszinten egy nagyobb méretű tárgyalótermet biztosított.
A tárgyalást vezető bíró a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 134. § (1) bekezdésének megfelelően járt el, amikor a tárgyalóterem befogadóképességének keretei között határozta meg a tárgyaláson részt vevők számát. A tárgyalóterem megteltét követően a Fővárosi Bíróság biztonsági őrei további résztvevőket a tárgyalóterembe nem engedtek be.
Sajnálatosan a tárgyalótermen kívül rekedtek és a később érkezettek között rendbontás alakult ki. Ennek megakadályozása és a további rendbontás megelőzése érdekében a Fővárosi Bíróság a Markó utcában, a BRFK által az utca biztosítására kirendelt rendőröktől segítséget kért. Az épületbe ezt követően belépő rendőrök a rendbontókat a helyszínről kivezették.
A Fővárosi Bíróság rögzíti azt is, hogy ezt meghaladóan sem a bíróság épületében, sem a tárgyalóteremben nem történt semmilyen rendbontás.
A bíróság a pert különböző bizonyítási indítványok előterjesztését követően 2008. május 19. napjára elnapolta. Erre a határnapra is a Fővárosi Bíróság hasonló biztonsági intézkedéseket kíván foganatosítani.
