Európában a börtönlakók megközelítőleg 4–5,%-át a nők teszik ki, számos országban arányuk a férfiakét meghaladóan növekszik, miközben a börtönök továbbra is a férfiak számára vannak berendezve és hajlamosak figyelmen kívül hagyni a fogva tartott nők különleges problémáit – szögezte le Lévai Katalin írásos hozzászólásában.
A hozzászólást Marie Panayotopoulos-Cassiotou görög néppárti képviselő A börtönben lévő nők különleges helyzete és a szülők bebörtönzésének hatása a társadalmi és a családi életre témájú jelentéséhez nyújtotta be Strasbourgban az Európai Parlament plenáris ülésén. Leginkább aggodalomra ad okot az egészségügyi ellátás, a gyermekes anyák helyzete, a visszailleszkedés a családba, társadalomba és munkába.
A statisztikák a fogva tartott nők esetében általában alacsony iskolázottsági szintet és szakismerethiányt mutatnak. Lehetőséget kell adni az alapvető oktatási ismeretek megszerzésére. A fegyintézetek szakképzése a hagyományos női szakmák felé irányítja a fogva tartottakat, ami előnytelen a munkaerőpiacon, állandósítja a társadalmi egyenlőtlenséget és nehezíti a beilleszkedést a büntetés leöltése után. A börtönhatóságok nyújtsanak a munkaerő-piaci szükségletekhez igazodó, diszkrimináció mentes, magas színvonalú szakképzést.
Különleges figyelmet kell fordítani a nők, főképp a várandós asszonyok egészségügyi szükségleteire. A fegyintézetekben lévő nők több mint fele legalább egy gyermek anyja. Az anyával maradó gyermekeknek megfelelő környezetre és gondoskodásra van szükségük, a megőrzött családi kötelék szerepet játszik a visszaesés megelőzésében, a társadalmi visszailleszkedésében.
„Az országban 45 ezer olyan gyermek él, akiknek szülei börtönben vannak. A rugalmatlan látogatási feltételek és a barátságtalan látogatási környezet a családdal való kapcsolattartás megszakadásához vezethet. Hiszem, hogy a fogva tartott nők büntetésük letöltése után – megfelelő közösségi erőfeszítéssel – sikeres szülők, állampolgárok lehetnek” – zárta hozzászólását Lévai Katalin.
