Az EP szakbizottsági képviselői alapvetően támogatják a Bizottság agrárpolitikai reformterveit, fenntartásaik vannak ugyanakkor egyes „első pilléres” piactámogatási összegeknek a „második pilléres” vidékfejlesztési támogatások körébe történő átcsoportosításával és a közvetlen támogatások maximális mértékének meghatározásával kapcsolatban.
Az EP Lutz Goepel (néppárti, német) saját kezdeményezésű jelentésében mond véleményt az Európai Bizottságnak a közös agrárpolitika (KAP) területén tervezett reformintézkedéseiről, a KAP „egészségügyi vizsgálatáról”. Később a Bizottság jogszabálytervezetet is készít, amelyhez az EP konzultációs eljárásban mondja majd el véleményét.
Reformcélok
A jelentéstevő bevezetése szerint az európai közös agrárpolitikát (KAP) 1992 óta háromszor reformálták meg alapjaiban. Mindezen reformok célja a következő volt:
- a KAP hatékonyságának és átláthatóságának javítása
- a mezőgazdasági termelők piaci orientációjának erősítése
- új elemek, elsősorban a környezet- és állatvédelmi szempontok jobb beépítése az általános agrárpolitikába
- a vidéki térségek erősítése
Fokozatosan az úgynevezett közvetlen kifizetések rendszere váltotta fel a korábbi ártámogatási rendszert, amely nem volt képes megoldani a mezőgazdasági termelők alacsony jövedelmének problémáját, emellett pedig olyan jelentős többletet eredményezett, amelyet csak további támogatásokkal lehetett értékesíteni a világpiacon.
A jelentéstevő hozzáteszi, hogy a KAP kiadásai az idén jóval az eredeti költségvetési előirányzat alatt maradnak, mivel a mezőgazdasági árak alakulása miatt nem kell alkalmazni olyan piactámogatási intézkedéseket, mint az intervenció vagy a fennmaradt exporttámogatások. Ezzel a közösség megalapítása óta először fordul elő, hogy az agrárköltségvetés már nem az EU-költségvetés legnagyobb tétele.
A Bizottság javaslatai
Az Európai Bizottság az EU-s agrárpolitika 2003-as reformjának „egészségügyi felmérése” keretében a következőket javasolta:
- a termeléstől való további függetlenítés
- a közvetlen kifizetések esetében a területalapú átalánytámogatás gyorsabb bevezetése
- a termeléstől függő kisebb intézkedések megszüntetése, illetve ezek integrálása a függetlenített közvetlen kifizetések rendszerébe
- további moduláció
- a közvetlen támogatások degresszivitása és a kifizetések minimumküszöbének megemelése
- határozat a tejkvóták megszüntetéséről és a zökkenőmentes átállás előkészítése
A jelentés emlékeztet: az EU komoly erőfeszítéseket tett az agrárkiadások arányának csökkentésére a teljes költségvetésben. Ezek a költségek a hetvenes évektől a jelenlegi pénzügyi terv végéig 80-ról 33 százalékra csökkentek, miközben 2003 óta a mezőgazdasági területek az új tagállamok csatlakozása miatt 37 százalékkal nőttek.
A szöveg szerint az EP „ragaszkodik a fenntartható, versenyképes és többfunkciós mezőgazdaság védelméhez, amely megőrzi minden egyes termelési ágazat és terület sajátos jellegét, és amely alapvető célként tűzi ki a népesség egészséges és biztonságos, megfelelő mennyiségben és méltányos fogyasztói áron történő élelmiszer-ellátását”.
Folytatnák a reformot
A képviselők úgy ítélik meg, „hogy a KAP 2003-as reformja kulcsfontosságú vonatkozásokban nagy siker volt, mert egyértelműen növelte a KAP átláthatóságát és hatékonyságát, valamint a mezőgazdasági termelők saját felelősségvállalását és piaci orientációját”. A szakbizottság szerint „ezt a folyamatot folytatni kell”.
A jelentés szerint ugyanakkor az EU-nak „megfelelő eszközökkel kell rendelkeznie ahhoz, hogy óvintézkedéseket tehessen a jövőbeni piaci és ellátási válságok megakadályozására a mezőgazdasági, valamint az egészségügyi ágazatban”.
A szöveg „elutasítja az első pillér 2013-ig tartó időszakra szóló teljes költségvetésének bármilyen csökkentését”, és „javasolja kizárólag azon termelők támogatását, akik tevékenyen részt vesznek a mezőgazdaságban”.
Új tagok: marad a SAPS
A parlamenti szakbizottság azt javasolja, hogy az „új tagállamok, amennyiben úgy kívánják, 2013-ig alkalmazhassák az egyszerűsített egységes területalapú támogatási rendszert (SAPS), és felkéri a Bizottságot annak megvizsgálására, hogy az SAPS alkalmazása nem egyszerűsíthető-e tovább a támogatásra jogosult területekre vonatkozó szabályok módosítása révén”.
A képviselők támogatják „a kötelező területpihentetés azonnali megszüntetését, amely mennyiségi szabályozási eszközként értelmét veszti a függetlenített közvetlen kifizetések rendszerében”.
A parlament az energianövényekre nyújtott támogatást egy átmeneti időszak beiktatásával fokozatosan megszüntetné „a nagy adminisztratív ráfordítás igénye” miatt.
Időben fizessenek a tagországok
A képviselők felszólítják a tagállamokat, „hogy az előírt határidőben teljesítsék a kifizetéseket”, a Bizottságot pedig arra, „hogy engedélyezze a mezőgazdasági termelőknek történő előzetes kifizetéseket”.
A jelentés felkéri a Bizottságot, nyújtson be olyan, meggyőző tervet a tejkvóta-rendszer 2015-ös megszűnése utáni időszakra, „amely biztosítja a tejtermelés folyamatosságát Európában.”
