A napokban kapta kézhez a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény, valamint egyéb fogyasztóvédelmi rendelkezéseket tartalmazó törvények módosításáról szóló Kormány előterjesztés tervezetét.
A kormányprogram szerint az erős fogyasztóvédelem a jól működő gazdaság elengedhetetlen feltétele. A FEOSZ álláspontja szerint az erős fogyasztóvédelem több annál, hogy a „fogyasztóvédelmi ellenőrzéseket szigorítani kell, a fogyasztóvédelmi hatóság hatáskörét szélesíteni szükséges, korszerűsíteni kell továbbá a bírságolás rendszerét, bővíteni a szankcionálás lehetőségét és az üzletbezárást”.
Önmagában a fogyasztóvédelmi hatóság hatáskörének szélesítése még nem eredményezi a fogyasztók hatékonyabb védelmét, különösen nem akkor, ha egyidejűleg csorbítja más – szintén a fogyasztók érdekében fellépő – szervezetek, intézmények jogosítványait. A tervezetben szereplő módosítások hátrányosak a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek, valamint a békéltető testületek – és ezáltal a fogyasztók – számára. A változtatások továbbá kedvezőtlenek az ügyészségeknek is, a jövőben ugyanis nem kerülnének nevesítve a jogszabályban közérdekű kereset – mint a kollektív jogérvényesítés egyik eszköze – indítására jogosult szervezetként.
A törvénymódosítás egyik lényeges eleme a békéltető testületekre vonatkozó szabályok módosítása. A Szövetség álláspontja szerint a tervezetbeli változtatások nem orvosolják a testületek jelenleg fennálló problémáit. A békéltető testületek önálló jogi személyiséggel való felruházásáról továbbra sincs szó, a határidők módosítása sem jelent megoldást a rendkívül megnövekedett ügyszámok mellett. Továbbra sem lesz kötelező a nem teljesített ajánlások nyilvánosságra hozatala.
A fogyasztói panaszok jelentős hányada a társaságok panaszkezelésével, illetve az ügyfélszolgálatok működésével kapcsolatos. Indokolt lenne ezért megkövetelni részükről a fokozott együttműködési kötelezettséget, illetve további garanciákat beépíteni a jogszabályba.
Az állami felelősségvállalás hiánya, a nyilvánosság elvének háttérbe szorulása és a fogyasztóvédelmi élet szereplőinek megosztottsága esetén nem beszélhetünk hatékony és erős fogyasztóvédelmről. Az előterjesztésben foglaltaknak a megvalósulása ugyanis ezt eredményezi. A változtatások összességükben nem a fogyasztók, hanem a gazdálkodó szervezetek érdekeit szolgálnák, ezért a FEOSZ bízik abban, hogy ebben a formában nem kerül elfogadásra a tervezet.
