A szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének térsége egyike azon területeknek, amelyre vonatkozóan az utóbbi években fokozott jogalkotási tevékenység alakult ki. Olyan jogszabályok kerültek ennek során elfogadásra, amelyek olykor a nemzeti bíróságok előtt a közösségi jog értelmezésére vagy alkalmazására vonatkozó kényes kérdéseket vethetnek fel.
A Bíróság egyik feladata pontosan az, hogy az előzetes döntéshozatali eljárás intézménye útján hozzájáruljon ehhez az egységes alkalmazáshoz. Márpedig a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének térségéhez tartozó területeket, amelyeket az Európai Unióról szóló szerződés VI. címe (a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés), illetve az EK Szerződés harmadik részének IV. címe (vízumok, menekültügy, bevándorlás és a személyek szabad mozgására vonatkozó egyéb politikák, különösen a polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés) szabályoz, gyakran olyan sürgős jelleg jellemez, amelynek a rendes – átlagosan másfél évig tartó előzetes döntéshozatali eljárás nem tud megfelelni, különösen az eljárásban résztvevők száma és a tagállamok által esetlegesen benyújtható észrevételek fordításához kapcsolódó korlátok miatt. Ez a tény a nemzeti bíróságokat az ilyen típusú jogviták esetében akár vissza is tarthatja a Bírósághoz fordulástól.
A Bíróság – a Tanács felkérésére – éppen ezért javaslatot tett egy új eljárástípus: a sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárás bevezetésére [1]. Ennek a 2008. március 1-jétől alkalmazandó eljárásnak a célja lehetővé tenni a Bíróság számára, hogy lényegesen rövidebb idő alatt bírálja el a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének térségére vonatkozó legérzékenyebb kérdéseket, például a szabadságtól való megfosztás egyes olyan eseteiben, amikor a fogva tartott vagy szabadságától megfosztott személy jogi helyzetének megítéléséhez meghatározó jelentőségű a feltett kérdésre adandó válasz, továbbá ha a szülői felügyeletre vagy gyermekelhelyezésre vonatkozó jogvita során a közösségi jog alapján eljáró bíróság hatásköre az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésre adandó választól függ.
Három lényeges ponton különbözik ezen új eljárás a rendes előzetes döntéshozatali eljárástól.
Az első az, hogy a sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárás során a gyors lefolytatás érdekében az eljárás írásbeli és szóbeli szakaszában résztvevő felek köre eltér. Ezen új eljárás során ugyanis csak az alapeljárás felei, a kérdést előterjesztő bíróság székhelye szerinti tagállam, az Európai Bizottság, és adott esetben – ha valamelyik aktusukról van szó – a Tanács és az Európai Parlament nyújthat be az eljárás nyelvén és szoros határidőn belül írásbeli észrevételt. Az egyéb érdekelteknek, és különösen a kérdést előterjesztő bíróság székhelye szerinti tagállamon kívüli tagállamoknak erre nincs lehetőségük, de részt vehetnek a tárgyaláson, ahol előadhatják a nemzeti bíróság által feltett kérdésekre és a benyújtott írásbeli észrevételekre vonatkozó esetleges szóbeli észrevételeiket.
A második különbség az, hogy az ebben az új eljárásban elbírált ügyek belső intézése jelentősen felgyorsul, mivel a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének térségével kapcsolatos valamennyi ügyet – már a Bírósághoz való érkezésükkor – egy olyan, egyéves időtartamra kijelölt öt bíróból álló különtanácsnak osztanak ki, amelynek feladata kiválasztani és elbírálni ezeket az ügyeket. Ha e tanács úgy határoz, hogy helyt ad a sürgősségi eljárás lefolytatása iránti kérelemnek, a tárgyalás megtartását és a főtanácsnok meghallgatását követően rövid időn belül dönt.
Végezetül, a célként kitűzött gyorsaság biztosítása érdekében az eljárás a gyakorlatban főként elektronikus úton folyik. A Bíróság, valamint a nemzeti bíróságok, az alapeljárás felei, a tagállamok és a közösségi intézmények közötti iratváltásokra amennyire lehetséges a kapcsolattartás e formájában kerül sor.
A Bíróság az előzetes döntéshozatali eljárás e lényeges továbbfejlesztésével kíván a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének térségével kapcsolatos jogvitákat esetlegesen jellemző sürgősségnek megfelelő eljárást kialakítani.
[1] A Bíróság alapokmányáról szóló jegyzőkönyv módosításáról szóló 2007. december 20‑i tanácsi határozat és a Bíróság eljárási szabályzatának a Bíróság által 2008. január 15-én elfogadott módosításai (EUHL L 24., 2008. január 29., 39. o.)
