Nem ért meglepetésként, hogy az államfő nem jelöl újra a Legfelsőbb Bíróság elnöki posztjára – mondta Lomnici Zoltán újságírói kérdésre válaszolva csütörtöki sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy tisztában volt vele: megbízása egy periódusra szól.
A Legfelsőbb Bíróság jelenlegi elnöke szerint “egy jogállamban, aki kitölti a periódust, az már nem bukott vezető”. Hozzátette: az nem lepte meg, hogy nem jelöli újra a köztársasági elnök, az viszont igen, hogy ez jóval a mandátumának lejárta előtt nyilvánosságra került és hogy a hírre az államfő hivatala ilyen gyorsan hivatalosan is reagált.
Arra az újságírói kérdésre, hogy vajon miért közölte ezt hónapokkal a mandátumának lejárta előtt vele az államfő, Lomnici Zoltán azt mondta: abban állapodtak meg a találkozón, hogy az ott elhangzottakról nem beszélnek. Ugyanerre hivatkozva a köztársasági elnök döntésének okáról sem beszélt.
Azzal kapcsolatban, hogy a sajtóban, bírósági forrásokra hivatkozva megjelent az, hogy a bírói kar egy része elégedetlen a tevékenységével, azt mondta: “házon belül” nem kapott ilyen jelzést.
A Köztársasági Elnöki Hivatal főosztályvezetője szerdán közölte az MTI-vel, hogy az államfő új jelöltet keres a Legfelsőbb Bíróság elnöki posztjára.
Lomnici Zoltán csütörtöki sajtótájékoztatóján eredetileg az Országos Igazságszolgáltatási Tanács üléséről kívánt beszámolni, ám maga is számvetéssel kezdte a sajtótájékoztatót. Felidézte, hogy tíz éve vesz részt az igazgatásban és emellett megmaradt ítélkező bírónak is.
Elnöksége idejéből felsorolta azokat a mozzanatokat, amelyeket pozitívumként értékelt, többek között az ügyek átfutási idejének lerövidülését, az öt ítélőtábla felállítását, a bírák közösségi jogi képzését, a bíróképző akadémia megalakulását és hogy a közvéleménykutatási adatok alapján szilárd maradt a bíróságokba vetett bizalom.
Az eredmények felsorolása után tért át a bírósági reform megvalósulásával kapcsolatos három tanulmányra, illetve az azokban megfogalmazott kifogásokra, amelyek alapján egy öttagú bizottság ötvenpontos javaslatcsomagot készített.
Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Állam és Jogtudományi Kara és a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara kutatói munkaközösségeit kérte fel a tanulmányok elkészítésére. A három tanulmány összesen 900 oldalt tesz ki és két-két, vagyis összesen hatmillió forintba került az adófizetőknek.
Az öttagú bizottság által összeállított ötven pontos javaslatcsomagnak több mint kétharmadát támogatta az OIT – mondta Lomnici Zoltán, aki külön kitért arra, hogy ezeknek a megvalósulásához is jelentős források szükségesek.
Példaként említette, hogy a testület támogatta azt a változtatást, hogy szüntessék meg a bírók perelhetőségét és helyette az állami kárfelelősség kerüljön előtérbe. A költségvetést érintő, nem támogatott javaslatok közül példaként említette a külön közigazgatási bíróságok létrehozására vonatkozó javaslatot.
Az OIT-ra vonatkozó javaslatokról szólva azt mondta: a testület nem támogatta, hogy annak elnöke a köztársasági elnök legyen, mert ilyen modell van Európában, de a munkában az államfő ténylegesen nem vesz részt. Nem támogatták azt sem, hogy zárják ki a testületből az OIT ellenőrzése alá tartozó szervezetek vezetőit, illetve növeljék azoknak a tagoknak a számát, akik nem bírák. Támogatták az ülések nyilvánosságának erősítését, de azt nem, hogy azok teljesen nyilvánosak legyenek. Lomnici Zoltán hozzátette: a kormányülések sem nyilvánosak. Szintén támogatták, hogy külső szakértőket vonjanak be.
