Szükséges, hogy létrejöjjön a fiatalkorúak önálló büntető igazságszolgáltatási rendszere: meg kell alkotni a fiatalkorúakra vonatkozó önálló büntető törvénykönyvet, az anyagi, eljárási és végrehajtási szabályokat, létre kell hozni a fiatalkorúak ügyészségét, bíróságát és a rájuk specializálódott végrehajtási rendszert – mondta Gönczöl Katalin kriminológus a Budapesti Rendőr-főkapitányság gyermek- és fiatalkorúak antiszociális személyiséggé válásáról szóló szerdai konferenciáján.
Mint mondta, szükséges az, hogy a gyermek- és fiatalkorú minél előbb erkölcsileg szembesüljön tettének következményével, el kell érni, hogy alkalma legyen jóvátenni, amit elkövetett, és hogy módja legyen kiengesztelni, akit megbántott. És olyan szavak kerüljenek elő, mint bocsánat, megbocsátok, megbántam – tette hozzá.
Megjegyezte, hogy szükségesnek tartja a gyermekvédelmi ellátórendszer átalakítását: azt szakmailag és szervezetileg alkalmassá kell tenni arra, hogy az erkölcsi veszélyzónába került gyermek- és fiatalkorúak, bűncselekményt elkövető gyerekkorúak integrációját meg tudja oldani.
Az Országos Bűnmegelőzési Bizottság elnöke kifejtette: a jelenlegi jogrendszeren belül is megvannak a lehetőségek a fiatalkorúak elkövetővé és áldozattá válásának megelőzésére. Példaként hozta, hogy a rendőrségnek következetesen akkor is végig kellene nyomozni az ügyet, ha gyermek az elkövető.
A gyereket csak akkor lehet erkölcsileg szembesíteni a tettével, ha azt kinyomozták. Az áldozattal kapcsolatos feladat csak akkor hajtható végre, ha van tettes. A gyermekvédelem csak akkor tud intenzíven foglalkozni azzal, aki tettesnek nevezhető, ha ő előttünk van – jelentette ki.
A kriminológus fontosnak tartotta azt is, hogy ha a gyermek bűncselekményt követ el, akkor a büntető törvénykönyv alapján vizsgálják a szülők felelősségét is, kiskorú veszélyeztetésének megalapozott gyanúja miatt.
Ranschburg Jenő gyermekpszichológus hozzászólásában kifejtette: véleménye szerint nyolcéves kor előtt kell elkezdődnie a gyermekek prevenciójának. Mint mondta, a 3-6 éves gyerek még formálható, nevelhető.
Felhívta a figyelmet arra, hogy bizonyos személyiségjegyek – mint az agresszió, a bűntudat és az empátia hiánya -, s a környezeti tényezők felismerése révén kiválaszthatók a veszélyeztetett gyermekek, létezik továbbá olyan terápia, amivel formálhatók ezek a gyerekek, és elérhető, hogy 8-10 éves korára kevesebb gyermek váljon agresszívvé.
A pszichológus kijelentette: a környezeti tényezők közül a legfontosabbnak a kommunikáció hiányát tartja a szülő-gyerek kapcsolatban. Ennek hiánya az egyik legközvetlenebb jegye egy ilyen személyiségkép kialakulásának – mondta.
Ranschburg Jenő elmondása szerint igen nagy a látenciája a gyermek- és fiatalkorúakat érintő bűncselekményeknek, ilyenekből évente 3-4 ezret regisztrálnak. Megjegyezte: a gyermekek által elkövetett bűncselekmények egyre durvábbak, míg 20 évvel ezelőtt “gyermekibbek” voltak a bűncselekmények, ma egyre “felnőttesebbek”.
Demszky Gábor főpolgármester megnyitójában emlékeztetett rá: a közelmúltban történt két súlyos eset rávilágított a korábban “agyonhallgatott” problémára, a fiatalkorúak bűnözésére.
Felidézte: az 1990-es évek elején Budapest az európai bűnözés élvonalában volt, de a főváros kialakította a bűnmegelőzési koncepcióját, ezt következetesen végrehajtották, és ma már Budapest az egyik legbiztonságosabb európai főváros. Hasonló munka vár most a szakemberekre a gyermek- és fiatalkorúak által elkövetett erőszakkal kapcsolatban – tette hozzá.
