Kidolgozták a nemzetiségek parlamenti képviseletük megteremtésére vonatkozó egységes álláspontjukat, amit Kállai Ernő ombudsman szerdán adott át a kormánynak; a javaslat a jelöltállítás, a választási eljárás és a szavazás menetét is szabályozza.
A nemzeti és etnikai jogok országgyűlési biztosa még tavaly szeptemberben hívta életre a 13 nemzeti és etnikai kisebbség képviselői között a II. Kisebbségi Kerekasztalt, hogy kidolgozzák a parlamenti képviseletük megteremtésére vonatkozó egységes javaslataikat.
A javaslatot azzal a céllal dolgozták ki, hogy az Országgyűlés még ebben a választási ciklusban eleget tudjon tenni jogalkotási kötelezettségének. A parlament több mint másfél évtizede fennálló mulasztásos alkotmánysértést követ el, így a kisebbségi közösségek nem tudnak intézményesített módon részt venni a törvényhozás munkájában – mondta Kállai Ernő kisebbségi ombudsman az MTI-nek.
A kidolgozott koncepció szerint a választás és a választhatóság jogával a kisebbségi közösségek azon tagjai rendelkezhetnének, akiknek választójoga van, és szerepelnek az e célra készített kisebbségi választói jegyzékben. A névsort nyilvánosságra hoznák, a névjegyzéket összeállító bizottság rendelkezne azzal a jogosultsággal, hogy megítélje: a kérelmező az adott kisebbség tagjai közé tartozik-e, így kizárható lenne a nem valós identitáson alapul, hanem a választási visszaélés szándékával történő regisztráció.
Az országgyűlési biztos közlése szerint a választáson a kisebbségi jelölő szervezetek (pártok) állíthatnának listát, és ehhez a választói jegyzékbe felvett választópolgárok 10 százalékának, de legalább 500 választópolgárnak az aláírásával hitelesített ajánlása szükséges.
Az ország területe kisebbségenként egy-egy választókerületet alkotna, tekintettel arra, hogy a 13 nemzeti és etnikai kisebbség szórványban él.
Az ombudsman tájékoztatása szerint a kisebbségi választói jegyzékbe felvett választópolgárok az egyéni képviselőjelölt mellett vagy a kisebbségi listára, vagy a területi párlistára szavazhatnak.
A kisebbségi választópolgárok két szavazattal rendelkeznek, vagyis el kell dönteniük, hogy a kisebbségi listán vagy a pártok által állított területi listán szereplő jelölt mandátumszerzését kívánják támogatni. A kisebbségi listára csak a kisebbségi választói jegyzékben szereplő választópolgár szavazhat. A kisebbségi választópolgár azonban dönthet úgy is, hogy nem a kisebbségi listára adja le a szavazatát, hanem a területi listára. Ennek megfelelően vagy a kisebbségi lista vagy a területi választókerületi lista szavazólapját veheti át. A kisebbségi választópolgár az egyéni választókerületi jelöltre leadott szavazatával kifejezheti politikai preferenciáját.
A politikai meggyőződésének szabad kinyilvánításához való joga tehát akkor sem sérül, ha a kisebbségi listára szavaz, és így nem támogathatja a területi lista mandátumszerzését – magyarázta Kállai Ernő.
A kisebbségi önkormányzatokkal egyeztetett javaslatot Kállai Ernő ombudsman szerdán adta át Gémesi Ferencnek, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségpolitikáért felelős szakállamtitkárának, hogy a koncepciót terjessze a kormány elé.
