Bizottsági források pénteken megerősítették, hogy a belső piaci főigazgatóság az Európai Bírósághoz fordult a magyar privatizációs törvénnyel kapcsolatban, amely Brüsszel megítélése szerint indokolatlanul korlátozza a tőke szabad áramlását és a letelepedés szabadságát.
Több hónapon át tartó gondolkodás után végül az Európai Bírósághoz fordult Brüsszel a magyar állami aranyrészvények, illetve az azokat tavaly április óta felváltó törzsrészvények ügyében – erősítették meg pénteken bizottsági források a BruxInfónak.
Az Európai Bizottság eredetileg a 31 egykori állami tulajdonban lévő magyar nagyvállalatban birtokolt állami szavazatelsőbbségi jog, más néven az állami aranyrészvények ügyében indított kötelezettségszegési eljárást még 2006 júliusában Magyarországgal szemben. Brüsszel már korábban meghozta a formális döntést a dossziénak a bíróság elé utalásáról, amikor a magyar parlament tavaly áprilisban a privatizációs törvény módosításával törzsrészvényekké alakította át az állami aranyrészvényeket, újabb vizsgálatokat szükségessé téve az ügyben. Az Európai Bizottság szerint az államnak tényleges tulajdonrészéhez képest a cégek döntéseibe nagyobb beleszólási jogot biztosító szavazatelsőbbségi részvények akadályozzák a tőke szabad áramlását és a letelepedés szabadságát, mert elriasztják más uniós tagállamok befektetőit a vásárlástól.
Oliver Drewes, Charlie McCreevy belső piaci biztos szóvivője a legutolsó időkig azt mondta, hogy Brüsszel bevárja a párhuzamosan futó lex Mol vizsgálatát, mielőtt elküldené keresetét az Európai Bíróságra, amelyről tehát már korábban megszületett a formális döntés. A Bizottság úgy látszik mégis másként döntött, hiszen Brüsszelben jelenleg is tanulmányozzák azt a választ, amit a magyar kormány január közepén küldött a még novemberben kiküldött hivatalos felszólításra, ami az úgynevezett lex Mol ügyben indított kötelezettségszegési eljárás első szakaszának számít. A privatizációs törvénnyel kapcsolatos jogsértési eljárás viszont ezek szerint már a harmadik, utolsó szakaszba lépett, ahol az Európai Bíróság foglal majd állást, amivel szemben már nem lesz helye a fellebbezésnek.
