A feketegazdaság elleni határozott és hatékony fellépés érdekében, az új rend programjának megvalósítása jegyében a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke és az “Új rend és szabadság” programért felelős kormánybiztos javaslatot tett a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület felállítására javaslattevő, véleményező és tanácsadói feladatokkal felruházott szervként.
Ennek alapján született meg az “Új rend és szabadság” programért felelős kormánybiztos kinevezéséről és feladatairól szóló 1074/2007. (X. 1.) Korm. határozat módosításáról szóló 1002/2008. (I. 25.) Korm. határozat, amely rendelkezik a Testület létrehozásáról.
A Testület az eredményes, távlati célokat előmozdító együttműködés megvalósítására hivatott az állami szervek és a társadalmi, illetve gazdasági érdek-képviseleti szervezetek között a szellemi tulajdon védelme területén. A hamisítás ellen folytatott küzdelem elősegítésére felálló testület célzott lépéseket kezdeményez és tesz a szellemi tulajdonjogok megsértésének visszaszorítása érdekében, többek között tevékenyen vesz részt hamisítás elleni nemzeti stratégia kidolgozásában.
A Testület elnöke az “Új rend és szabadság” programért felelős kormánybiztos, elnökhelyettesei az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumnak az igazságügyi és rendészeti miniszter által kijelölt képviselője és a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke, tagjait pedig a szellemi tulajdonnal összefüggő feladat- és hatáskörrel rendelkező állami szervek és a szellemi tulajdon védelmével érintett társadalmi és gazdasági érdek-képviseleti szervezetek adják.
A szellemi tulajdonjogok megsértésének hazai aránya határozott lépéseket, következetes és összehangolt intézkedéseket sürget a jogérvényesítés területén a hamisítási tevékenységgel szemben. A szellemi tulajdonjogok érvényesítése állami intézményrendszerének szerteágazó jellege és az intézmények közjogi minőségében fennálló különbözőségek ugyanakkor egyfelől megnehezítik a hamisítás elleni célzott és hatékony küzdelemhez szükséges információáramlást, másfelől pedig ellehetetlenítik az európai és a nemzetközi színtéren egyre inkább megkövetelt – statisztikai adatokkal is alátámasztott – számadást a jogérvényesítés hazai helyzetéről. A feladat- és hatáskörök megosztottsága azt is eredményezi, hogy a jogérvényesítésben érintett társadalmi és gazdasági érdek-képviseleti szervezetek, üzleti körök sincsenek abban a helyzetben, hogy a jogérvényesítéssel kapcsolatban megfogalmazott elvárásaikat koncentráltan közvetíthessék a kormányzati döntéshozók felé, továbbá – kijelölt kormányzati fórum hiányában – együttműködési készségük és partnerségi felajánlkozásuk sem képes hatékony cselekvéssé formálódni.
A Testület létrehozása kifejezi, hogy Magyarország – a feketegazdaság elleni küzdelem részeként – elkötelezett a szellemi tulajdonjogok megsértésének visszaszorítása iránt. Ez nemcsak a hazánkban működő vagy ide importáló vállalkozások számára lenne megnyugtató, hanem előmozdítaná a működőtőke-beáramlást, erősítené a befektetői bizalmat és Magyarország kedvező nemzetközi megítélését is a jogérvényesítés terén. A Testület megfelelő fórumot biztosítana ahhoz is, hogy Magyarország a jogérvényesítés terén fennálló európai közösségi kötelezettségeinek eleget tehessen.
A Testület által előirányzott intézkedések a szellemi tulajdonjogok védelmének megerősítése útján előmozdítják az innovációt és növelik a vállalkozások – különösen a kis- és középvállalkozások – versenyképességét. A hatékony jogérvényesítési mechanizmusok és a jogsértések elleni határozottabb fellépés lehetősége ösztönzőleg hat a szellemi tulajdonjogi védelemre alkalmas műveket, műszaki alkotásokat létrehozó szerzőkre, feltalálókra is. A jogérvényesítés hatékonyabbá válásával a feketegazdaság aránya csökken, ami együtt jár a költségvetési bevételek növekedésével, a foglalkoztatás kifehérítésével, a hamisításból származó illegális jövedelem bűncselekményekbe való visszaforgatásának megakadályozásával. A jogérvényesítés hatékonyabbá válása biztosítja a fogyasztók fokozottabb védelmét, így elősegíti különösen, hogy a fogyasztók egészségét és testi épségét is veszélyeztető hamis termékek kiszoruljanak a piacról. A jogérvényesítés eredményessége a kulturális ipar megerősödését és a kulturális sokféleség megőrzését is magával hozza.
A Testület feladat- és hatásköre a következőket foglalná magában:
- a hamisítás elleni nemzeti stratégia és az ahhoz kapcsolódó – eredmény-mutatószámokkal kiegészített – intézkedési terv kidolgozása, végrehajtásuk összehangolása;
- hamisítás elleni cselekvési tervek kidolgozásában való közreműködés és e cselekvési tervek végrehajtásának támogatása;
- tudatosságnövelő, felvilágosító programok, kampányok kezdeményezése, illetve végrehajtásuk figyelemmel kísérése;
- a hamisítás elleni fellépésben közreműködő rendészeti és igazságügyi szervek alkalmazottainak továbbképzésében való közreműködés;
- a szellemi tulajdonjogok érvényesítését szolgáló jogszabály-alkotási és szabályozási tevékenység javaslatokkal történő segítése, előmozdítása.
