Az egyik tagállamból egy másikba költöző polgárok társadalombiztosítását szabályozó uniós rendelet frissítésének jelentéstevője Őry Csaba. Az EP-ben elfogadott módosítások figyelembe veszik az egyes országok tb-rendszereiben bekövetkezett változásokat, és így elősegítik a tagállamok közötti együttműködést.
A szociális biztonsági rendszereknek a közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló rendelet módosítását szavazta meg első olvasatban, kézfelemeléssel az EP 2007. január 15-én.
A parlamenti témafelelős a néppárti Őry Csaba. Ő a kedd reggeli plenáris vitában azt mondta: “a munkaerő szabad áramlásának alapszerződésben rögzített joga önmagában igen keveset érne, ha a társadalombiztosítási rendszerekhez a más tagállamokban elhelyezkedő polgárok nem férhetnének hozzá, illetve ha a jogok hordozhatóságát nem tudnánk biztosítani”.
Nemzeti változások követése az uniós jogszabályokban
Az indokolás szerint 1971 óta az egyik tagállamból a másikba költöző polgárok számára a társadalombiztosítási ellátás az 1408/71/EGK rendelet alapján biztosított. A jelentéstevő szerint a rendelet, “csak akkor töltheti be a funkcióját, ha ezt folyamatosan összhangba hozzuk a nemzeti jogszabályokkal. Hiszen a szociálpolitika, a foglalkoztatás, a munkaerő-áramlás kérdései alapvetően nemzeti kompetenciákba tartoznak, nemzeti kompetenciákat érintene”.
A jogszabály-módosítás így alapvetően arról szól, hogy az 1408/71/EGK rendeletben figyelembe vegyék a nemzeti (különösen az ír, a magyar, a lengyel, a holland és az osztrák) társadalombiztosítási rendszerekben az utóbbi időben bekövetkezett változásokat, biztosítandó az ilyen jellegű szolgáltatásoknak a tagállamok közötti hatékony koordinálását.
Erre Őry példaként hozta, hogy “a magyar jogban, a Polgári Törvénykönyvben módosították a >közeli hozzátartozó< fogalmát, és most lehetőség nyílott arra, hogy ehhez igazítsuk az európai szöveget is”.
Megmaradnak-e a jogok a másik országban?
A jelentéstevő úgy véli, “noha a javasolt módosítások alapvetően technikai természetűek, következményekkel járnak a más tagállamban élő, dolgozó vagy más tagállamba utazó európai uniós polgárok mindennapjaira és a társadalombiztosítási szolgáltatásokhoz való jogára”.
A felülvizsgálat Őry szerint tartalmi okokból is fontos, a rendelet ugyanis meghatározza azt, hogy “fennmarad-e a polgároknak a származásuk szerinti tagállam által részükre biztosított különleges előnyökhöz való joga”, – ebben az esetben ez a jog átvihető -, “vagy pedig ennek megfelelő más előny létezik az érintett személyek új lakhelyéül szolgáló tagállamban”.
Átláthatóság, jogbiztonság, hatáskör-elhatárolás
A most javasolt módosítások a jelentéstevő szerint érthetőbbé és átláthatóbbá teszik a szöveget, biztosítják az új rendelet és végrehajtási szabályainak hatályba lépéséig szükséges jogbiztonságot, hozzájárulnak a polgárok jogi védelmének erősítéséhez, továbbá ahhoz, hogy felszámolják a munkavállalók Európai Unión belüli mobilitását továbbra is gátoló akadályokat.
Őry Csaba úgy értékelte, hogy a jelentés készítése során nem a tartalmi kérdésekben volt vita, hanem azon, “hol húzódik az európai jogalkotásnak a kompetenciája és hol a nemzeti jogalkotásé”. Szerinte “ezt az igen kényes egyensúlyt sikerült megtalálnunk”.
Hegyi: egységes európai társadalombiztosítási rendszert!
A szocialista Hegyi Gyula a vitában azt mondta, “több millió európai polgár van, aki az egyik országban született, egy vagy több másik országban is dolgozott és nyugdíjas éveit megint más országban szeretné letölteni. Társadalombiztosítási járulékait másutt fizeti be, mint ahol a járulékokat később igénybe veszi”.
A képviselő úgy vélte, “a versenyfeltételek egyenlősége is megkívánja a társadalombiztosítási szolgáltatások harmonizálását. Hosszabb távon ezért elkerülhetetlen az egységes európai társadalombiztosítási rendszer megalkotása, beleértve a nyugdíjrendszert, a betegségbiztosítást és a szociális ellátást. Hegyi azt javasolta, hogy ez az elképzelés kerüljön be “az Európai Szocialisták Pártja távlatos programjába”.
Jelentés a munkahelyi egészségvédelemről
Az EP 598-20-23 arányban elfogadta Glenis Willmott (szocialista, brit) saját kezdeményezésű jelentését is, amelyben a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos, 2007-2012 közötti közösségi stratégiáról szóló bizottsági közleményre reagált az EP. Ebben a képviselők támogatják az Európai Bizottság tervét, hogy negyedével csökkentsék a munkahelyi balesetek számát, hiányolják viszont a konkrét kötelezettségvállalásokat. Nagy súlyt fektetnének a kis és közepes vállalatok egészségvédelmi támogatására és a munkavállalók rehabilitációjára is.
