A fogyasztókat megtévesztő tájékoztatást adott egyes internetes szolgáltatásairól a Magyar Telekom Nyrt. – állapította meg a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). A jogsértés miatt a távközlési szolgáltatónak 75 millió forint bírságot kell fizetnie.
Az aszimmetrikus digitális előfizetői vonal (ADSL) az ún. DSL technológiák közé tartozik, amelyek lehetővé teszik, hogy az analóg telefonvonal alkalmassá váljon a digitális jelek továbbítására. Ezzel mód nyílik a gyorsabb adatátvitelre, többek között szélessávú Internet-hozzáférés biztosítására. Magyarországon az ADSL technológiával nyújtott szélessávú Internet-szolgáltatás 2000 nyarán jelent meg. 2004 óta a szélessávú szolgáltatás elterjedtségének nagyarányú bővülése figyelhető meg. Míg 2005 januárjában 250 ezer ADSL előfizetés volt aktív Magyarországon, 2007 januárjára ez a szám 632 ezerre nőtt (2007 januárjában ezen felül 307 ezer kábelmodemes hozzáférést tartottak nyilván).
Az ADSL alapú Internet-szolgáltatást Internet-szolgáltatók értékesítik a végfogyasztóknak. A távbeszélő szolgáltatótól vásárolt ADSL szolgáltatást „összecsomagolják” saját Internet hozzáférési szolgáltatásukkal, s így képeznek különböző méretű szélessávú Internet-szolgáltatási csomagokat. Számos vállalkozás kínál szélessávú Internet-szolgáltatást. Tekintettel a volt vezetékes hangszolgáltatók hálózatának használhatóságára, a kisebb vállalkozások piacra való belépésével és a technológia fejlődésével a DSL-szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások között erős árverseny kezdődött. A fogyasztók megnyerése érdekében a szolgáltatók intenzív kommunikációs tevékenységet folytatnak, amelynek középpontjában általában szolgáltatásuknak két eleme, az ár és a sávszélesség áll.
A Magyar Telekom a piac egyik meghatározó szereplőjeként vett részt a versengésben. A GVH vizsgálata azonban feltárta, hogy 2006 végén illetve 2007 elején több reklámjában sem adott megfelelő tájékoztatást a fogyasztóknak szolgáltatása valamennyi lényeges tulajdonságáról. Kiderült például, hogy a távközlési társaság
- internetes honlapján 2007 áprilisától arról tájékoztatta a fogyasztókat, hogy a T-DSL Profi Grátisz, a T-DSL 4000 és a T-DSL Profi Grátisz Partner díjcsomagokkal akár 4 Mbit/s, a T-DSL Profi Ritmus és a T-DSL 8000 díjcsomagokkal akár 8 Mbit/s maximális letöltési sebesség érhető el,
- szórólapján a 2007. évben arról tájékoztatta a fogyasztókat, hogy a T-DSL Profi Grátisz díjcsomaggal 4 Mbit/s, a T-DSL Profi Ritmus díjcsomaggal 8 Mbit/s letöltési sebesség érhető el.
A GVH azonban megállapította, hogy a 2007. március 1-jei sávszélesség-bővítés után a 256/4480 kbit/sec sávszélességű, valamint a 480/8096 kbit/sec sávszélességű csomagok tekintetében nem volt olyan fogyasztó, aki a hirdetett maximális sávszélesség-értéken tudta igénybe venni a szolgáltatást. A Magyar Telekom internetes honlapján közzétett, vizsgált tájékoztatásaiban a különböző T-DSL díjcsomagok esetében elérhető sávszélességről adott tájékoztatásokban alkalmazott „akár” és „maximális” kitételekkel kapcsolatban a GVH kiemeli: ezek tájékoztatásokban való alkalmazása önmagában nem jelent automatikus felmentést a vállalatok számára a jogsértés alól. Igaz, az „akár” és a „maximális” szavak általában véve nem szükségszerűen megvalósuló lehetőséget jelentenek, ám a reklámokban nem elméleti, hanem reális lehetőséget kell közzétenni.
Egyes T-DSL szolgáltatásokról szóló reklámjaiban a Magyar Telekom nem közölte a fogyasztókkal, hogy a szolgáltatás csak meghatározott időre szóló hűségnyilatkozat vállalásával vehető igénybe a feltüntetett áron. A GVH szerint a szerződés határozott időre szóló megkötése alkalmas a fogyasztó időszakos fogvatartására, nehezítve a versenytársak közötti váltást. A határozott időre szóló szerződés esetén a fogyasztót két fő, egymással szorosan összefüggő ellenszolgáltatás terheli:
- a díjcsomag árának a megfizetése és
- a későbbi (például a szolgáltatók közötti váltásban megmutatkozó) fogyasztói döntések meghatározott időszakra szólóan történő korlátozása.
A GVH megállapította, az eljárás alá vont a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított azon tájékoztatások esetében, amelyekben a tájékoztatás nem foglalta magában a reklámozott készülék mindkét ellenértékét, így az ár közlése mellett azt, hogy a meghirdetett áron való vásárlás feltétele a szerződés határozott időre történő megkötése. Ez került megállapításra az interneten közzétett, a 2006. szeptember-októberi, a 2007. január-márciusi és a 2007. április-májusi időszakban alkalmazott tájékoztatások esetében. A GVH kiemeli, az internetes honlapon további kutakodás eredményeként esetlegesen elérhető információk nem alkalmasak a jogsértés megszüntetésére, különös tekintettel arra, hogy az árközlések mellett nem lett volna mellőzhető a szerződés határozott időre történő megkötésének követelményére történő utalás, s ezt az árközlések mellett különösebb gond nélkül fel is lehetett volna tüntetni. Ezt a hiányt a „továbbklikkelés” lehetősége nem pótolhatja.
A fogyasztók megtévesztésére alkalmas tájékoztatásai miatt a Magyar Telekom Nyrt. 75 millió forintos bírság megfizetésére köteles.
A GVH ismételten aláhúzza, a reklámoknak önmagukban (minden további információ megismerése nélkül) kell hitelesnek, igaznak és pontosnak lenniük, így nem mentesíti a vállalkozást a versenyjogi felelősség alól, ha reklámjaiban jelezte, további információkat hol lehet elérni, illetőleg közölte, hogy a tájékoztatás nem teljes körű. A reklámnak magának is pontos tájékoztatást kell nyújtania a terméknek vállalkozás által a reklámban szerepeltetett tulajdonságáról. Így szintén nem mentesít a versenyjogi felelősség alól, ha a fogyasztó a rendelkezésére álló és biztosított valamennyi tájékoztatási lehetőséget igénybe veszi és a további információk birtokában teljes képet kaphat a termék (a termék adott tulajdonságának) tényleges mibenlétéről.
(Vj-127/2007. sz ügy)
