Kivonná a repülőtéri illetékekről szóló uniós irányelv hatálya alól a kisebb reptereket az EP. Illetékekből új infrastrukturális beruházásokat is lehetne előfinanszírozni, a díjakkal elégedetlen reptérhasználók pedig független hatósághoz fordulhatnának.
Együttdöntési eljárásban tárgyalta az EP a repülőtéri illetékekről szóló uniós irányelvet, és 2008. január 15-én 613 igen, 33 nem, 51 tartózkodó szavazattal első olvasatban elfogadta azt. A parlamenti témafelelős Ulrich Stockmann (szocialista, német).
A tárgyalt irányelv célja annak megakadályozása, hogy a piacvezető repülőterek esetlegesen visszaéljenek pozíciójukkal. A jelentés indokolása szerint a tapasztalat azt mutatja, hogy kis reptereknél ilyen veszély nem áll fenn.
5 milliós utasforgalom, vagy 15 százalék felett
Ezért az EP úgy vélte, a jogszabály hatályának csak az évi 5 milliónál több utast kiszolgáló repülőterekre kellene kiterjednie, illetve azokra, amelyek az adott tagország éves utasforgalmának legalább 15 százalékát adják. (Ez szemben áll a Bizottság javaslatával, amely egymilliós utas- vagy a 25 ezer tonnás rakományforgalomnál húzta volna meg a határt.) Az irányelv hatálya így az EU 67 repülőterére – Magyarországon csak Budapest-Ferihegyre – terjed ki. (Az elfogadott módosítás azért hozzáteszi: „a versenyhatóság alapos vizsgálata alapján a tagállamok szükség esetén más repülőterekre is alkalmazhatják az irányelvet“.)
Azonos szolgáltatásért azonos díj
A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy „a repülőterek ugyanazon szolgáltatásért azonos mértékű díjat szednek be. A repülőtér-irányító szerv az igénybe vett szolgáltatás minősége alapján a repülőtér használók részére díjbeli kedvezményt adhat, amennyiben az adott kedvezmény nyilvános, átlátható és tárgyilagos feltételek alapján minden repülőtér használó számára elérhető. Az új útvonalakat nyitó használóknak, összhangban az EK versenyjogi előírásaival, nyilvános, megkülönböztetésmentes és minden repülőtér használó számára egyformán elérhető módon nyújthat kedvezményt.“
Illetékek differenciálása
„Az illetékek differenciálásának és/vagy növelésének átláthatónak, objektívnek és világos kritériumokon alapulónak kell lennie. A differenciálás új szakaszok megnyitására irányuló ösztönzésként szolgálhat, és így előmozdíthatja a regionális fejlődést azokban a térségekben, amelyek földrajzi vagy természeti adottságaikból fakadóan hátrányos helyzetben vannak, beleértve a legkülső régiókat.“
Független szabályozó hatóság
„Minden tagállamban egyetlen független szabályozó hatóságot kell kijelölni vagy létrehozni döntések pártatlanságának és az irányelv pontos és hatékony alkalmazásának biztosítására“ – így a szöveg.
Ha nézeteltérés lenne a repülőtéri illetékekről szóló döntés kapcsán, a tagállamoknak biztosítaniuk kellene, hogy a repülőtér-üzemeltető vagy a repülőtér használója a független szabályozó hatósághoz fordulhasson. Ez megvizsgálná a repülőtéri illetékrendszert vagy a repülőtéri illetékek szintjét érintő módosítások indoklását.
Infrastruktúra előfinanszírozása illetékből
A parlament szerint „a repülőtér-irányító szerv egy megfelelő repülőtéri illeték kivetésével előfinanszírozhat új infrastrukturális beruházásokat“. Ennek feltétele lenne, hogy „a repülőtér használóit átlátható módon tájékoztassák a magasabb repülőtéri illeték mértékéről és alkalmazásának időtartamáról; minden további bevételt kizárólag a megállapodás tárgyát képező infrastruktúra létrehozására fordítanak; és minden hivatalos engedélyt beszereztek“.
„Annak érdekében, hogy a légi utasok számára megfelelő költségek mellett biztosítsák egy repülőtéri szövetség repülőtereihez való hozzáférést, a tagállamok engedélyezhetik a repülőtéri szövetségek üzemeltetőinek, hogy az összes repülőtéren egy egységes és átlátható repülőtéri illetékrendszert vezessenek be, amelyet a szövetség üzemeltetője irányít.“
Becsey: az átláthatóság a legnagyobb hozadék
Becsey Zsolt, a néppárti frakció témafelelőse a plenáris vitában azt mondta, örül annak, hogy „csak a valóban nagy, vagyis monopolhelyzetbe kerülhető repterek lesznek a szabályozás tárgyai“. A képviselő sikerként könyvelte el, hogy „belevettük a szövegbe az előfinanszírozás lehetőségét, méghozzá megakadályozva az ezzel való visszaélést is“.
A politikus úgy vélte, „a legnagyobb hozadék az átláthatóság lesz, ami a repülőjegyek árának nyilvános részletezése után itt is nagyobb segítséget adhat ahhoz, hogy az uniós polgárok bizalmát erősítsük az EU iránt, ugyanakkor ne sértsük a végrehajtást illetően a szubszidiaritás elvét“.
De Blasio: korrekt piaci verseny
De Blasio Antonio (néppárti), az EP Regionális Fejlesztési Bizottságának nevében azt mondta, az illetékeknél „kiemelkedő fontosságú egy átlátható rendszer megteremtése, hiszen jelenleg ebben a kérdésben nincs semmilyen közösségi szabályozás“.
A privatizációval, valamint az üzleti szereplők megjelenésével valamelyest felborult a korábbi egyensúly a reptéri díjak kiszabása területén – vélte a képviselő, hozzátéve: „a légitársaságok arra panaszkodnak, hogy a nagy repülőterek monopóliumként viselkednek“. De Blasio azt mondta, az irányelvtervezet „a korrekt piaci versenyt szolgálja, hiszen a kimondja, hogy a díjszabási rendszerek, vagyis az azokat meghatározó repülőterek nem diszkriminálhatnak a különböző légitársaságok között“. A képviselő kiemelte, hogy a légitársaságok független szabályozó hatósághoz fordulhatnak, ha elégedetlenek a rájuk kiszabott díjjal.
