Megoszlik a szakemberek véleménye arról, lehet-, illetve lesz-e népszavazás Magyarországon az egészségbiztosítás rendszeréről. Az MTI erről alkotmányjogászokat és politológusokat kérdezett szerdán.
A nap folyamán megkezdődött az aláírásgyűjtés annak érdekében, hogy népszavazás döntsön arról, az emberek akarják-e, hogy üzleti érdekeltségű biztosítók vegyenek részt az egészségbiztosítási rendszerben.
A népszavazáson felteendő kérdés – amelyet az Országos Választási Bizottság (OVB) hitelesített, majd az Alkotmánybíróság jóváhagyott – Albert Zsolt és felesége nevéhez fűződik, és úgy szól: “Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon ne vezessék be a mindenki által kötelezően választandó, üzleti alapon működő több-biztosítós egészségbiztosítást?”.
Korábban Morvai Krisztina, a Civil Jogász Bizottság társelnöke is kezdeményezett népszavazást az egészségbiztosítás átalakításáról, de kérdéseit az OVB – hatáskör hiányára hivatkozva – egyhangúlag elutasította.
Halmai Gábor egyetemi tanár, az OVB elnökhelyettese szerint a Morvai Krisztina által benyújtott kérdésekből nem lehet népszavazás, mivel az általa kezdeményezett, úgynevezett megerősítő referendum fogalmilag nem ismer hitelesítési eljárást, így az OVB-nek nincs hatásköre dönteni róla.
Az OVB elnökhelyettese hozzátette: az alkotmány nem említi, hogy állampolgár kezdeményezhet megerősítő népszavazást. Erről az Országgyűlés ügyrendje, a házszabály rendelkezik, de nem jogosít fel állampolgárt arra, hogy megerősítő népszavazást kezdeményezzen.
A másik, az Alkotmánybíróság által már hitelesített kérdéssel kapcsolatban Halmai Gábor azt hangsúlyozta, hogy ha összegyűlik a szükséges számú aláírás, el kell rendelni a referendumot.
Arra a felvetésre, hogy ez a kérdés konkrétan nem említi és nem is hivatkozik az egészségbiztosítási törvényre, így vonatkozhat-e a jogszabályra a népszavazás eredménye, az OVB elnökhelyettese kifejtette: az Alkotmánybíróság a kérdést egyértelműnek ítélte, így a törvényhozónak kell tudnia értelmezni, milyen mértékben vonatkozik a konkrét jogszabályra.
Jelenleg nincs hatályos törvény az egészségbiztosítás átalakításáról. Megszavazott törvény létezik, de nem hirdették ki – mondta Halmai Gábor.
Lövétei István alkotmányjogász a Morvai Krisztina-féle kérdésekről úgy vélekedett, hogy mivel újra kell tárgyalni a törvényt, ezért jelenleg nincs jogszabály az egészségbiztosítókról, tehát a Civil Jogász Bizottság társelnöke rosszul hivatkozik kérdésében a törvényre.
A szakember hozzátette: ha a parlamenti újratárgyalás és elfogadás után a köztársasági elnök aláírja a jogszabályt, nem lesz lehetőség újabb népszavazási kérdés megfogalmazására, mert időközben a törvény hatályba lép.
Lövétei István szerint az Alkotmánybíróság által hitelesített kérdés viszont független az egészségbiztosítási törvénytől, még akkor is, ha a jogszabályt újra elfogadják, mert a kérdés tartalmilag nem ellentétes a törvényjavaslatban foglaltakkal. Az alkotmányjogász úgy vélte, akkor valószínű a népszavazás megtartása erről a kérdésről, amikor a törvény végrehajtása megtörténik, vagy legalábbis folyamatban van.
Ennek kapcsán a szakember felhívta a figyelmet arra, hogy a népszavazásra bocsátandó kérdésben az üzleti alapon működő több-biztosítós egészségbiztosítás kifejezés szerepel, ugyanakkor a törvény szerint pénztárból lenne több, a biztosítási rendszer átszervezése pedig nem üzleti alapú, mert a javaslat szerint megmaradna az egységes társadalombiztosítás.
Egyelőre nem világosak a részletei annak, milyen módon fog működni az így átalakított egészségbiztosítási rendszer, ehhez további jogszabályokra van szükség – mondta Lövétei István.
Az MTI-nek nyilatkozó politológusok szerint a második népszavazáshoz szükséges kétszázezer aláírás valószínűleg csak akkor gyűjthető össze, ha valamelyik párt a kezdeményezés mögé áll. Kiszelly Zoltán politológus és Juhász Attila, a Political Capital elemzője egyetértett abban, hogy a Fidesz saját referendumáig nem ösztönzi majd nyíltan a második népszavazást. A politológusok szerint kétséges, hogy megvalósul-e az egészségbiztosítási rendszerről szóló referendum.
Kiszelly Zoltán úgy vélte: egyebek mellett attól függ, lesz-e második népszavazás az idén, hogy milyen politikai reakciókat vált majd ki a várhatóan tavaszi referendum. Elképzelhető ugyanis, hogy az első népszavazás eredménye már komoly változást hoz a kormány munkájában, így pedig kisebb figyelem juthat a másodikra – tette hozzá.
Egyébként, ha meg is valósul mind a két népszavazás, akkor is a Fideszé lesz nagyobb hatással a kormányzat munkájára – húzta alá Kiszelly Zoltán. Ugyanakkor szerinte ha nem a Fidesz elképzelései szerint alakul a tavaszi referendum, akkor lehet, hogy az ellenzéki párt is ösztönözni fogja a második népszavazást. Ekkor Orbán Viktor azt mondhatja, hogy a tavaszi esemény nem az utolsó fejezet a kormány leváltásában – mondta a szakember.
A politológus szerint elképzelhető, hogy a szakszervezetek maguktól is össze tudják gyűjteni a szükséges kétszázezer aláírást. Ha ez megtörténik, az hosszabb távon az érdekvédelmi képviseletek megerősödéséhez vezethet.
Juhász Attila nehezen tudja elképzelni, hogy egy év alatt meg lehet tartani két népszavazást és arra nagy számban el is mennek a választók.
A szakértő szerint korábban soha nem látott számú népszavazási kezdeményezés van Magyarországon, és erre a hullámra felülve akarják a szervezetek érvényesíteni az érdekeiket.
A népszavazás politikai kampányeszközzé vált Magyarországon, a képviseleti demokráciának azonban csak kiegészítő, nem alapvető eleme a referendum. Ha a népszavazások mindennapi gyakorlattá válnak, az a kormányozhatóság rovására mehet – mondta Juhász Attila.
