Nem foglalkozik a közösségi adókkal a Nemzeti Audiovizuális Média Stratégia (NAMS) vitaanyaga – panaszolta a dokumentummal foglalkozó szerdai, budapesti tanácskozás számos résztvevője.
“A NAMS visszalépést jelent a hatályos szabályozáshoz képest” – mondta Gosztonyi Gergely médiajogász, utalva arra, hogy míg a 12 esztendeje elfogadott médiatörvény kereskedelmi, közszolgálati és közösségi adókat említ, addig a NAMS vitaanyaga csak az első kettővel foglalkozik.
“Szükség van a közösségi rádiózásra. Aki modern, európai fejjel gondolkodik a témáról, az nem mondhat mást” – jelentette ki Radetzky András, a Helyi Rádiók Országos Egyesületének elnöke.
Mint mondta: közel hatvan tagszervezetük zöme kereskedelmi adó, közösségi rádió egy sincsen soraikban, de nekik nem ezekkel az adókkal van problémájuk, hanem azzal, hogy némelyikük kihasználja a szabályozás gyengeségeit.
Példaként említette, hogy akadnak olyan közösségi rádiók, amelyek nonprofit jellegük ellenére kereskedelmi tevékenységet folytatnak, esetleg jogellenesen hálózatba kapcsolódnak, “a NAMS-ban gyakorlatilag nincs kezelve ez a probléma” – mondta.
Problémaként említette, hogy a digitális átállás során nem rónának a multiplex-üzemeltetőkre olyan kötelezettséget: mekkora helyet kell biztosítaniuk a helyi adóknak; ugyanakkor – tette hozzá – kérdéses, hogy egy megyeszékhelyen lesz-e valakinek 10-12 millió forintja arra, hogy helyi multiplexet indítson.
Közöségi adókra “csak akkor van szükség, ha a demokrácia fontos” – mondta Péterfi Ferenc, az egyik ilyen adó, a Civil Rádió kuratóriumának elnöke, aki egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet: ezek a médiumok ellenpontot képezhetnek napjaink mindinkább egységesülő globális médiájával szemben.
