A Fővárosi Bíróság hétfői határozatában elutasította a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) Toroczkai László ellen indított kártérítési keresetét, amelyben a rendőrség mintegy 10 millió forintot követelt a Magyar televízió székháza ostrománál keletkezett rendőrségi károk miatt a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom volt vezetőjétől.
A rendőrség keresetét azzal indokolta, hogy a Kossuth téren múlt év szeptember 18-án demonstráló tömeg egy része Toroczkai László felszólítására ment át a Szabadság térre a televízió székháza elé. Ezért felelősség terheli az ott keletkezett károkért.
A felperes keresetében 9.950.453 forintot és annak járulékait szerette volna érvényesíteni az alperessel szemben a szolgálati autókban és technikai eszközökben keletkezett károk, illetve a túlmunkából adódó rendőrségi többletkiadások miatt. Ez ügyben fizetési meghagyást is kibocsátott a bíróság a rendőrség kérésére, ám az ellen Toroczkai László úgynevezett ellentmondással élt, így lett az ügyből peres eljárás.
A hétfői, harmadik tárgyalási napon megjelent Toroczkai László is, aki Gaudi-Nagy Tamás ügyvéddel és Tóth Lászlóval, az alperes édesapjával képviseltette magát, de a tárgyaláson jelen volt Morvai Krisztina, a Civil Jogászbizottság társelnöke is.
Pataki Árpád bíró a tárgyaláson felperesi tanúként hallgatta meg Schőn Pétert, a BRFK korábbi szóvivőjét, valamint Majoros Zoltánt ezredest és Mittó Gábor alezredest, aki az MTV-székház védelmében láttak el parancsnoki feladatokat.
A felperes a tanúk meghallgatásával azt az álláspontját kívánta bizonyítani, hogy a Szabadság téren tartott demonstráció nem tekinthető sem spontán demonstrációnak, sem pedig választási gyűlésnek.
Gaudi-Nagy Tamás a jogalapra hivatkozva a kereset elutasítását kérte, mivel álláspontja szerint a rendőrségi közlések alapján választási gyűlés történt, amire nem vonatkozik a gyülekezési törvény hatálya és bejelentési kötelezettség sem fűződik hozzá.
Schőn Péter, a BRFK korábbi szóvivője tanúvallomásában azt mondta: akkori kijelentései, nyilatkozatai, miszerint választási gyűlést a rendőrség nem oszlat fel, a Kossuth térre vonatkoztak, és azok a rendőrség hivatalos állásfoglalásait képviselték, amiket minden esetben egyeztetett feletteseivel. Megjegyezte, szóvivőként nem volt feladata a gyülekezési törvényt értelmezni, de kijelentette, hogy a Kossuth téri rendezvényeken kívüli demonstrációkat, amiket a szervezők bejelentettek, a BRFK külön-külön megvizsgálta.
Az alperesek jogi képviselői szerint a Kossuth téri tüntetéstől “sem térben sem időben” nem lehet elválasztani az MTV-székházánál zajlott eseményeket, mert azok egy rendezvénynek számítottak, és a választási gyűlés jellegét alapozta meg az is, hogy a demonstrálók politikai tartalmú rigmusokat skandáltak, így egy jelölő szerv – ebben az esetben az MSZP – és a kormány, valamint a miniszterelnök ellen fejezik ki a választók az elégedetlenségüket.
Az MTV-székház biztosítására kivezényelt parancsnokok felidézték az ostrom éjszakáján történt eseményeket. Elmondták, hogy Toroczkai László önmagát “a tömegre hatni tudó emberként” nevezte meg előttük, és segítséget ígértek számára a petíció átadásában, ha a tömeget távozásra bírja. Mivel a televízió dolgozói között nem találtak a petíció átvételére alkalmas vezetőt, azt a biztosítási parancsnok vette át, és juttatta el egy szerkesztő segítségével a hírigazgatónak.
Majoros Zoltán ezredes, aki maga is megsérült a székház ostromakor, az esemény másnapján készített jelentését ismertetve közölte: Toroczkai László felszólítására távoztak éjjel az emberek a Szabadság térről.
A BRFK jogi képviselője szerint azzal, hogy Toroczkai László áthívta, majd később elküldte a Szabadság térről az embereket, aktív részese, szervezője volt az eseménynek, és nem tekinthető egy eseménynek a Kossuth téri tüntetéssel.
Az ügyben eljáró bíró szerint nem volt bizonyított az alperes szervezői tevékenysége, mivel az, hogy Toroczkai László áthívta a Szabadság térre az embereket, még nem jelenti, és nem bizonyítja ezt a tényállást. Állásfoglalása szerint a spontanitást erősíti az is, hogy az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülésének alkalmából zajlott a demonstráció, amit korábban a közvélemény nem ismerhetett.
Pataki Árpád indoklásában megjegyezte: olyan jogalkotásra van szükség, amelyben a spontán demonstráció alapjait, értelmezését kell lefektetni.
Mivel a bíró szerint a rendőrség, mint felperes nem bizonyította Toroczkai László szervezői tevékenységét, így a kártérítési jogalap nem megalapozott, a keresetet pedig elutasította. Egyben az alperes képviselői számára 250-250 ezer forint díjazási megfizetésre kötelezte a BRFK-t, míg a felmerült több mint félmillió forintos perköltséget az állam viseli. Az ítélet nem jogerős.
Toroczkai László az ítélethirdetés után az MTI-nek azt mondta: “korrekt ítélet született”.