A szabálysértésekről szóló törvényjavaslat megemeli a helyszíni bírság alsó és felső határát, amire azért van szükség, mert a bírság irreálisan alacsony összegű a jelenlegi piaci, gazdasági viszonyok között – mondta Juhász Gábor, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium államtitkára a javaslat általános vitájának kezdetén, szerdán a parlamentben.
Az államtitkár kiemelte: a helyszíni bírság alsó határa háromezer forint lesz, felső határa pedig húszezer forintra emelkedik. Juhász Gábor szerint a megemelt bírság kapcsán több ügyet lehet majd a helyszínen elrendezni.
A szabálysértésekről szóló törvény, bár megfelel az alkotmányos és nemzetközi jogi elvárásoknak, a részletszabályok kidolgozatlansága miatt nem megfelelően szabályozza a joganyagot – hangzott el. Az államtitkár közölte: a javaslatban szerepel, hogy a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló, a kérelmet elutasító határozattal szemben a panasznak helye van.
A javaslat rendezi, hogy a szabálysértési határozatot kinek kell kézbesíteni, egyben biztosítja, hogy a jövőben a sértett részére minden esetben kikézbesítsék az ügydöntő határozatot.
Juhász Gábor elmondta, hogy két tényállásnál, a természetvédelmi szabálysértésnél és a fémjelzési szabálysértésnél megemelik a kiszabható pénzbírság összegét: az előbbinél 150 ezer, az utóbbinál 100 ezer forintra.
Frankné Kovács Szilvia (MSZP) felszólalásában kiemelte: a szocialisták támogatják a javaslatot. Kitért arra, hogy a kézbesítési vélelem az eljárás rosszhiszemű elhúzódásának megakadályozását szolgálja, és azt, hogy ne lehessen a döntéshozatalt vagy a végrehajtást meghiúsítani.
Hozzátette: ha a vélelem megdöntésére nincs lehetőség, akkor a jogintézmény az alkotmányos jogok érvényesítésének gátjává is válhat. A szocialista képviselő példaként elmondta, hogy ha a címzett önhibáján kívül nem vette át a hivatalos iratot, akkor a javaslat szerint a címzett a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelmet terjeszthet elő.
Hende Csaba (Fidesz) helyesnek nevezte, hogy a javaslat a természetvédelmi szabálysértés összegét 150 ezer forintra emeli. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a Fidesz nem támogatja a törvényjavaslatot, többek között azért sem, mert radikálisan emelnék a szabálysértési bírság értékhatárát. A fideszes képviselő megfogalmazása szerint pénzbehajtásról van szó.
Hankó Faragó Miklós (SZDSZ) frakciója támogatásáról biztosítatta a törvényjavaslatot. A liberális politikus is helyesnek nevezte, hogy a javaslat a természetvédelmi szabálysértés összegét 150 ezer forintra emeli. Szerinte a szabálysértési bírság értékhatárának felemelése jó megoldás és bírságnak visszatartó ereje kell, hogy legyen.
Karsai Péter (MDF) közölte: a javaslat támogatható rendelkezéseket tartalmaz, azonban újra kellene gondolni a szabálysértési bírság értékhatárának felemelését.
Mécs Imre (MSZP) szerint az előterjesztés legfontosabb része a kézbesítési vélelem megdöntése. Szavai szerint általános probléma a kézbesítés biztonsága és módja.
Horváth János (Fidesz) a javaslat azon elemét emelte ki, amely szerint a vámorgazdaság is szabálysértésnek minősül. Kifogásolta azonban, hogy annak nincs értékhatára, ugyanis egységesen 100 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható mindenki, bármilyen súlyú is a tette.
Juhász Gábor államtitkár a vitában elhangzottakra reagálva azt mondta, a szabálysértési bírság értékhatárát azért emelték fel, hogy a bírság nagyságának elrettentő ereje legyen. Közölte: nincs szó pénzbehajtásról.
Mandur László levezető elnök az általános vitát lezárta. Mivel a javaslathoz módosító indítványok nem érkeztek, részletes vitára nem kerül sor.
