A bíróságok függetlenségéhez nem férhet kétség, mert a lehetséges legnagyobb szervezeti függetlenséget harcolták ki maguknak – mondta Sólyom László köztársasági elnök Budapesten szerdán a Legfelsőbb Bíróság ünnepi teljes ülésén, amelyet a jogelődjének számító Kúria megalakulásának 125. évfordulója alkalmából rendeztek.
Sólyom László arra hívta fel a figyelmet, hogy a bírói és a szervezeti függetlenség nem azonosítható egymással, ugyanakkor az objektivitás nem lehetséges szervezeti garanciák nélkül. Ezzel együtt a szervezeten belül garantálni kell a bírók függetlenségét, amelynek keretében az ítéleteket “minden külső befolyástól mentesen, csak a törvényre és szakmai, valamint emberi lelkiismeretére hallgatva” hozzák meg.
A felelősség elvét is érvényre kell juttatni, amelynek során a bíróságot alkotmányos alapintézményként kell óvni. Fontos, hogy a velük kapcsolatos bizalom megmaradjon, és a bírókat illető tisztelet ne csorbuljon – közölte. Sólyom László emlékeztetett arra, hogy abban az időszakban is voltak becsületes, szakmailag kifogástalan bírák, amikor nem lehetett szó a függetlenségükről, mert “a politikai beavatkozás megcsúfolta az igazságszolgáltatást.”
A köztársasági elnök kifejtette, hogy a bíróknak az alkotmánnyal teljes összhangban kell ítélkezniük, munkájuk során azonban mindig szem előtt kell tartaniuk, hogy az alkalmazandó jogszabály alkotmányos-e. Ezen túlmenően az európai uniós közösségi jogra is tekintettel kell lenniük, amely “olvasottságot, kreativitást és intellektuális bátorságot követel”. Hozzátette, hogy ezen a téren a magyar bíróságok aktívak, beleértve a Legfelsőbb Bíróságot is.
Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke az évforduló kapcsán áttekintette a magyar igazságszolgáltatás történetét az államalapítástól napjainkig, külön kiemelve az 1867-es kiegyezés fontosságát a Magyar Kúria 1882-es megalapítását illetően, amely a közigazgatás és az igazságszolgáltatás szétválasztásának végkifejlete volt.
Az ünnepségen megjelent többek között Szili Katalin, az országgyűlés elnöke, Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszter és Bihari Mihály, az Alkotmánybíróság elnöke.
