A törvényjavaslat elsődlegesen a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény megfogalmazásainak pontosítását és a szabályozási rendszer rugalmasabbá tételét célozza. Erről Vadai Ágnes honvédelmi államtitkár beszélt expozéjában, a javaslat általános vitájának kezdetén szerdán a parlamentben.
Az államtitkár elmondta: a módosítás érinti többek közt a szolgálati viszony létesítésének, illetve a hivatásos állományba vételnek a feltételrendszerét, a fegyelmi és kártérítési eljárás egyes részletszabályait. Mint mondta, a javaslat lehetővé teszi a miniszter irányító szerepének erősítését, valamint a kiemelt és részmunkáltatói hatáskörök egyértelmű és határozott szétválasztását.
Vadai Ágnes kiemelte azt is: a javaslat legjelentősebb terjedelmű tartalmi eleme a rehabilitációs járadékról szóló törvény végrehajtását szolgálja, amely többek között módosítja a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj-jogosultság feltételeit. Emellett a munkaképesség-csökkenés helyett bevezeti az egészségkárosodás megnevezést – tette hozzá.
A módosítás szerint, ha a katonát legalább ötvenszázalékos egészségkárosodás éri, úgy rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátásra szerez jogosultságot – hangzott el.
A honvédelmi államtitkár elmondta: a javaslat kizáró okként említi a szolgálati viszony létesítésénél, ha valaki a próbára bocsátás, valamint a vádemelés elhalasztása intézkedés hatálya alatt áll.
Mint hangsúlyozta, a javaslat pontosítja a katonai és rendvédelmi oktatásban részt vett szerződéses katonák esetében a toborzópénz kifizetésének időpontját.
A törvényjavaslatban szerepel, hogy a fokozott igénybevétel ellentételezése esetén a pihentetés időtartamának számítása munkanapokban és nem naptári napokban történik.
Az előterjesztés bevezeti a szolgálati időpótlék intézményét is, a katonai szolgálatban ténylegesen eltöltött idő, a szakmai tapasztalat és az elkötelezettség elismeréseként.
Vadai Ágnes közölte: a javaslat pontosítja a hatályos NATO-szabványnak megfelelő nyelvvizsgák egyenértékűségének meghatározását.
A javaslat lehetőséget biztosít azoknak a kárösszegeknek a rendezésére, amikor a kártérítési eljárást nem lehet lefolytatni, mert például a károkozó ismeretlen.
Keleti György (MSZP) elmondta: a törvény módosítását a szocialista párt, valamint a Honvéd Szakszervezet is támogatja.
Csampa Zsolt (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy az élet- és munkakörülmények javítása fontos dolog a honvédségen belül is. Hozzátette: pozitív dolognak tartja, hogy a javaslatot a Honvéd Szakszervezet is támogatja. Elmondta azonban, hogy pártja módosító javaslatot nyújt be.
Az ellenzék nem lesz gátja bármiféle olyan törvényjavaslatnak, ami a katonáknak az élet- és munkakörülményeit javítja – jelentette ki.
A KDNP-s Básthy Tamás kifogásolta, hogy a törvényjavaslatról nem volt ötpárti egyeztetés. Ugyanakkor az előterjesztés pozitívumának nevezte a katonanőkre, valamint a nyelvvizsgára vonatkozó szabályozást.
Karsai Péter (MDF) felhívta a figyelmet arra, hogy az idén ötödik alkalommal módosítják a jogállási törvényt, ami szerinte rontja a kiszámíthatóságot. Az ellenzéki képviselő egy életpályamodell megteremtését szorgalmazta.
Vadai Ágnes zárszavában elmondta: örül annak, hogy a törvényjavaslat tartalmát nem vitatta senki. Az ötpárti egyeztetést hiányoló vélemények kapcsán megjegyezte, hogy a törvényjavaslat a kétharmados jogszabály alapvető elemeit nem módosítja.
Az elnöklő Harrach Péter az általános vitát lezárta.
