A roma származású román állampolgárok olaszországi helyzetével kapcsolatos viták adták az apropóját annak az EP-állásfoglalásnak, amely az uniós polgárok szabad mozgásáról szól. Az EP egyszerre küzdene a bűnözés, a kollektív felelősség és az idegengyűlölet ellen, és globális uniós stratégiát akar a romák integrációjára.
„Rómában brutálisan megtámadtak és megöltek egy asszonyt, aminek elkövetésével egy román állampolgárságú személyt vádolnak”, ezt követően pedig „rasszista agresszióra került sor román állampolgárok ellen”.
Ennek kapcsán az Európai Parlament 306 igen, 186 nem, 37 tartózkodó szavazattal állásfoglalást fogadott el csütörtökön „Az unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló 2004/38/EK irányelv alkalmazásáról” címmel.
A szabad mozgás és a kiutasítás feltételei
A szöveg emlékeztet: „a személyek szabad mozgása az unió polgárainak a szerződések és az alapjogi charta által elismert egyik alapvető és elidegeníthetetlen joga és az európai polgárság egyik alappillére”.
A képviselők hozzáteszik: „ezért az unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló 2004/38/EK irányelv mindamellett, hogy lehetővé teszi egy tagállam számára egy uniós polgár kiutasítását, ezt jól körülírt határok között engedélyezi az alapvető szabadságok biztosítása céljából”. Az állásfoglalás részletesen felsorolja azokat az eseteket és módokat, amikor és ahogy egy tagállam kiutasíthatja egy másik uniós ország polgárát (közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi okok, indokolatlan teher a fogadó tagállamra, személyes helyzet értékelése, érthető írásbeli értesítés, fellebbezési lehetőség, legalább egy hónapos határidő stb.)
A romák integrációja
A képviselők úgy vélik, „a romákkal szemben ma is tapasztalható diszkrimináció és visszaélés az Európai Unió területén, és mivel e kisebbség integrációja és társadalomba való beilleszkedése, továbbá védelme sajnos továbbra is teljesítetlen célkitűzés”.
Az EP a szervezett bűnözés elleni fellépésre szólít fel, ugyanakkor „elutasítja a kollektív felelősség elvét és határozottan megerősíti, hogy küzdeni kell a rasszizmus és az idegengyűlölet, valamint a nemzetiségen és az etnikai származáson alapuló diszkrimináció és megbélyegzés valamennyi formája ellen, amint azt az Európai Unió alapjogi chartája is kimondja”.
A parlament „úgy véli, hogy a romák jogainak védelme és integrációja az egész Európai Unió számára kihívás, és felkéri a Bizottságot, hogy haladéktalanul dolgozzon ki globális stratégiát a romák társadalmi beilleszkedésére”.
Vita Frattini biztos nyilatkozatairól
A parlament együttérzését fejezte ki a meggyilkolt Giovanna Reggiani családjával.
Az állásfoglalás csütörtöki szavazásakor vita alakult ki az egyik bekezdésről, amely kritikusan szólt az Európai Bizottság olasz alelnöke, a bel- és igazásgügyi kérdésekért is felelős Franco Frattini szerepvállalásáról.
A néppárti frakcióvezető, Joseph Daul (francia) az általa személyeskedőnek tartott passzus visszavonását kérte. A szocialista, liberális, zöldpárti és kommunista frakcióvezetők ezt ellenezték. Az EP végül 290 igen, 220 nem, 21 tartózkodó vokssal megerősítették az eredeti szöveget.
Eszerint az EP „úgy véli, hogy a Bizottság alelnökének, Franco Frattininek a súlyos római események kapcsán az olasz sajtónak tett közelmúltbeli nyilatkozatai ellentétesek a 2004/38/EK irányelv szellemével és betűjével, és felkéri, hogy az irányelv szellemiségét tartsa teljes mértékben tiszteletben”.
Mohácsi: komoly probléma a romák integrációjának hiánya
Az állásfoglalás kapcsán még hétfőn tartott vitát az Európai Parlament. Itt Mohácsi Viktória (liberális) azt mondta, „nincs elég mentség a római gyilkosságra, aki bűncselekményt követett el, annak bíróság előtt kell felelnie tettéért. Azonban liberálisként nem fogadom el, nem fogadhatom el azt, hogy egy bármilyen nemzetiségű, bármilyen etnikai csoporthoz tartózó bűnelkövető alapján mondjanak ítéletet az adott csoport egésze ellen, teret engedve szélsőséges erők erőszakos akcióinak” – tette hozzá.
Mohácsi azt mondta, többször figyelmeztetett, hogy a Romániában és Bulgáriában „a telepeken rossz szociális körülmények között, mélyszegénységben élő emberek csatlakozás utáni migrációja pontosan az integráció hiánya miatt komoly problémaként jelentkezhet az EU tagállamaiban”. „A figyelmeztetést nem követte komoly intézkedés a csatlakozási tárgyalások során” – fogalmazott.
A képviselőnő megemlítette, hogy „Németországban a roma gyerekek fele járt csak iskolába, azok 80 százaléka pedig speciális intézménybe. Magyarországon, Szlovákiában, Lengyelországban, Bulgáriában, Szlovéniában roma gyermekek adják a speciális iskolába járók többségét”.
