Négy hónapot adott Meglena Kuneva fogyasztóvédelmi biztos azon európai légitársaságoknak és jegyárusító irodáknak, amelyek internetes értékesítéskor félrevezető tájékoztatást adnak, illetve tisztességtelen feltételek mellett árulják jegyeiket. Egy most készült felmérés szerint az esetek többsége ma ilyen.
Az Európai Bizottság koordinálása mellett szeptember 24-28. között tizenöt tagállamban (valamint Norvégiában) ellenőrizték az internetes repülőjegy-árusítás mikéntjét, összesen 447 honlapot véve górcső alá. Mint szerdai brüsszeli sajtóértekezletén Kuneva elmondta, 226 esetben tapasztaltak rendellenességet, amiket amúgy három alapvető kategóriába soroltak.
A leggyakoribb a félrevezető ártájékoztatás. Példaként említett olyan esetet, ahol a bejelentett ár még 20 euró volt, majd a különböző adók és illetékek egymást követő lépésekben történő felszámítása után a tényleges fizetség már több, mint 100 euróra rúgott. De tipikus példa az „ingyenes” jegyek meghirdetése is, amiket a valóságban több tucat eurónyi adó és illeték terhel. A második csoportot alkotja a tényleges elérhetőség elhallgatása. Gyakori eset, hogy az interneten olcsó jegyeket hirdetnek, miközben a valóságban ilyen már arra a járatra egyáltalán nem, vagy csak nagyon limitált számban elérhető. Végül a harmadik csoportba tartozik a tisztességtelen szerződéskötési feltételek erőltetése. Ilyennek minősül, amikor például arra a kérdésre, akar-e biztosítást kötni – vagy más, kiegészítő díjas szolgáltatást igénybe venni -, a fogyasztót terelő számítógépes program eleve igenlő alternatívát kínál csak fel. Visszatérő gond, hogy az értékesítési feltételek leírása nem elérhető a fogyasztó nyelvén, illetve, hogy nem állnak rendelkezésre információk foglalástörlés, vagy halasztás esetére.
Kuneva szerint, miközben a probléma kezelésében és monitorozásában erőteljesen támaszkodnak a nemzeti hatóságokra és fogyasztóvédelmi szervezetekre, a jelenség összességében „európai választ” igényel, lévén, hogy a most megvizsgált esetek közül is 67 alkalommal határokon átnyúló – azaz több országot érintő – szolgáltatásról, illetve ezzel együtt járó anomáliákról van szó. A mostani vizsgálat amúgy a következő országokra tért ki: Ausztria, Belgium (arányaiban itt tapasztalták a legtöbb rendellenességet: 48 esetből 46 esetben), Bulgária, Ciprus, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Litvánia, Málta, Olaszország, Portugália, Spanyolország és Svédország, valamint a nem EU-tag Norvégia, amelyik önként csatlakozott a felméréshez. Nyolc országban az esetek több, mint felénél szabálytalanságot észleltek, míg három tagállamban nem tapasztaltak egyetlen kifogásolható esetet sem (Ausztriában, Cipruson és Görögországban – igaz, az utóbbi kettőnél csak elenyésző számú honlapot néztek meg).
A fogyasztóvédelmi biztos a sajtóértekezleten felmerülő sürgető kérdések ellenére sem volt hajlandó – miként fogalmazott: ebben a fázisban még – konkrét szolgáltatókat megnevezni. Szavai szerint egyenként felvették a kapcsolatot mindegyikkel, és január végéig adtak határidőt arra, hogy a felmerült észrevételeket orvosolják. Ha addig sem áll be változás, akkor már úgymond sor kerül a „megnevezés-megszégyenítés” büntető célzatú gyakorlatára, amit akár formális eljárás is követhet. A biztos asszony szerint erre két, már létező irányelv nyújthat alapot: az egyik a „félrevezető hirdetést”, a másik pedig a „tisztességtelen szerződéskötést” szankcionálja. Úgy vélte, hogy mindezek alapján akár a kérdéses honlapok „bezárását” is el tudják majd érni, de ennek lehetséges mikéntjét egyelőre nem részletezte.
Az Európai Bizottság idén tavasszal tette közzé fogyasztóvédelmi stratégiáját, amely összesen húsz intézkedést helyez kilátásba annak érdekében, hogy „felkészültebbé tegyék” a fogyasztót jogai megvédésében, illetve, hogy erősítsék mindennek figyelemmel követését (monitoring). A szerdán közzé tett felmérés már e stratégia kereteibe illeszkedő első ilyen „monitoring” gyakorlat volt, amit Kuneva szerint a jövő év elején további másik három szolgáltatási terület megvizsgálása követ majd.
