Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke kedden a Sándor-palotában átadta az államfőnek azt a három – összesen mintegy kilencszáz oldalas – tanulmányt, amelyekben az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) felkérésére világították át a hazai igazságszolgáltatást; mindezt a főbíró közölte az MTI-vel.
Mint elmondta, szerdán az országgyűlés alkotmányügyi bizottságával ismerteti a dokumentumok legfőbb megállapításait, majd az anyagot eljuttatja a többi közjogi méltóságnak, végül a szöveget – az OIT által létrehozott öttagú testület ajánlásaival együtt – nyilvánosságra hozzák majd.
A tanulmányokban foglaltakból idézve Lomnici Zoltán elmondta, a Pécsi Tudományegyetem munkatársai által készített interjúkban minden nyilatkozó úgy vélekedett, hogy a bírói kar, a bíráskodás és a bírói tevékenység független.
“Magyarországon az igazságszolgáltatás válságáról nem beszélhetünk, de nehéz helyzetben van” ez a terület – idézte az anyagot a főbíró, hozzátéve, a tanulmány készítői ennek fő okát a tevékenység és a szervezet alulfinanszírozásában látják, márpedig a működési feltételek javítása nélkül “az ítélkezésben látványos változások nem remélhetőek”.
“A bírósági szervezet legfőbb értéke, hogy miközben a közjogi intézményrendszer egészében számos válságjelenséggel találkozunk, a bírói szervezet és mögötte az ítélkezési funkció egészében intakt maradt” – idézte az Eötvös károly Közpolitikai Intézet megállapításait a Legfelsőbb Bíróság elnöke.
Hozzátette, hogy “ez az eredmény az ítélkező bírák felkészültségén és a szervezet önállóságán múlt”, megjegyezve, hogy a szerzők a szervezeti és személyi számon kérhetőség javítását vetették fel, valamint azt, hogy olyan módon kellene felülvizsgálni a nyilvánosság kérdését, hogy az szerepének növekedése ellenére se legyen negatív hatással a pártatlanságra.
Jogszabályban előírt és az észszerűség által megkövetelt feladatait az OIT és hivatala “kifogástalanul látja el” – citálta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem munkacsoportjának megállapításait Lomnici Zoltán, megjegyezve, hogy a szerzők úgy vélekednek: noha a jelenlegi forma jól működik, elképzelhető olyan megoldás, hogy a bíróságok igazgatása ismét az igazságügyi tárca hatáskörébe kerüljön.
