Az Európai Bizottság kedden kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben az úgynevezett Lex Mol ügyében.
Brüsszel aggodalmának adott hangot, hogy a módosított törvény indokolatlanul korlátozhatja a tőke szabad áramlásának és a letelepedés szabadságának jogát, amikor túlzottan nehéz követelményeket támaszt a vállalatfelvásárlási ajánlatokkal szemben és lehetővé teszi az állami hatóságok számára, hogy tagot nevezzenek ki az energiacégek igazgatótanácsába az érintett cég menedzsmentjében és ellenőrzésében való részvétel jogával.
Az Európai Bizottság kedden úgy döntött, hogy tájékoztatást kérő levelet intéz Magyarországhoz „a közellátás biztonságában különösen fontos vállalatokra vonatkozó törvény bizonyos aktusainak módosítását”, vagyis az úgynevezett Lex Molt illetően, amely Brüsszel megítélése szerint összeegyeztethetetlen a közösségi joggal. A levél kiküldése a kötelezettségszegési eljárás első állomása, amelynek legvégén a Bizottság akár az Európai Bíróság elé is viheti Magyarországot. „A Bizottságot nyugtalanítja, hogy a törvény indokolatlan korlátozásokat tartalmaz a tőke szabad áramlása és a szabad letelepedés jogával szemben, amikor kimerítő feltételeket állít az állami cégek felvásárlása elé, és megengedi az állami hatóságoknak, hogy egy tagot nevezzenek ki az energiavállalatok igazgatótanácsába, a szóban forgó cégek irányításában és ellenőrzésében való részvétel jogával” – fogalmaz a bizottsági közlemény.
A Bizottság kifogásolja a törvénynek azt a rendelkezését, amelynek értelmében egy stratégiai jelentőségű cég megvásárlására tett ajánlat esetén az ajánlatot kísérő működési tervet az ajánlattevő legfelső vezető testületének még az ajánlat magyar hatóságoknak való átadása előtt jóvá kell hagynia. Ez ugyanis Brüsszel szerint azt jelenti, hogy az ajánlattévő vásárlási szándéka idejekorán nyilvánosságra kerül, ami megfosztja a meglepetés erejétől az ajánlatot, megnövelheti az árajánlatot és ezáltal meghiusíthatja a felvásárlási kísérletet. Ez a rendelkezés Brüsszel szerint nem felel meg a magyar energia- és vízellátás biztonságának legitim védelme szándékának és aránytalan is, hiszen a kompetens magyar hatóságoknak ettől függetlenül joguk lesz a vizsgálatra és szükség esetén a célvállalat üzleti tervének módosítására, ha az ajánlatot megtették.
A Bizottság abban is kivetnivalót talált, hogy a Magyar Energia Hivatal egy tagot kinevez az igazgatótanácsba, a végrehajtó testületbe és a felügyelőbizottságba az energiaellátás szempontjából stratégiailag fontos cégeknél. Ezek a képviselők részt vehetnek a vállalkozás irányításában és működésének ellenőrzésében. Ez a jog a Bizottság megítélése szerint korlátozhatja a tulajdonosokat annak a joguknak a gyakorlásában, hogy befolyással lehessenek a cégek működésére. A törvény ezentúl bizonyos speciális jogokkal ötvözve is hajlamos a tőke szabad áramlásának és a letelepedés jogának a korlátozására a Bizottság szerint, amit utóbbi az EK-Szerződéssel összeegyeztethetetlennek tart. Ezek közé sorolja Brüsszel azt, hogy a törvény akadályozza „az áttörési szabály” alkalmazását azokban a vállalatokban, ahol az állam elsőbbségi részvényekkel rendelkezik. A Bizottság a privatizált cégekben fennmaradt elsőbbségi részvényeket korlátozásnak tekinti, amely megsérti a két fent említett alapvető jogot – olvasható a bizottsági közleményben.
