A jelenlegi áfatörvényt januártól felváltó, a parlamentben hétfőn megszavazott új jogszabály legnagyobb közfigyelmet kiváltó rendelkezése, hogy a magánszemélyek sorozat jellegű ingatlanértékesítés esetén áfaalannyá válnak; az alanyi áfamentesség választásának értékhatára 4 millió forintról 5 millióra emelkedik.
Az új törvényben nem változtak az áfakulcsok (maradt a 20, illetve 5 százalék) és gyakorlatilag változatlan maradt a kedvezményesen adózó termékkör is. Az alanyi áfamentesség választásának értékhatára 4 millió forintról 5 millióra emelkedik.
Az új szabályokat a pénzügyminiszter a törvényjavaslathoz benyújtott tájékoztatójában három csoportba sorolta. Az elsőbe tartoznak a jogharmonizációs, a másodikba az adócsalás visszaszorítását célzó, a harmadikba a jogalkalmazást segítő szabályok.
A jogharmonizációs célú szabályok körében az első a csoportos adóalanyiság. Ezt az olyan jogilag független (önálló) cégek választhatják, amelyek kölcsönös gazdasági, pénzügyi kapcsolatban állnak egymással. Amennyiben az APEH elfogadja a kérelmüket, akkor egymás között áfamentesen cserélnek árut, szolgáltatást, az adóhivatal (állam) felé viszont közös egységnek minősülnek, vagyis egy adóbevallást készítenek, és egy összegben fizetik be, illetve igénylik vissza az áfát. A parlamenti tárgyalás során került be a törvénybe a kiválás szabálya. Eszerint ha egy cég ki akar válni a csoportos adóalanyiságból, akkor nem csak az APEH engedélyét kell ehhez beszereznie, de valamennyi társ beleegyező nyilatkozata is szükséges.
Az ingatlannal kapcsolatban számos új elem került a törvénybe. Az uniós előírásokkal egyezően a fő szabály az, hogy az ingatlan értékesítése áfamentes. Ha viszont az értékesítő már benne van az áfakörben, akkor választhatja azt is, hogy áfásan értékesíti az ingatlant (ekkor az adólevonás joga is megilleti). Az áfát nem neki, hanem a vevőnek kell befizetnie (ez a fordított adózás egyik esete). Amelyik cég az adóalanyiságot választja, az a választás évét követő ötödik év végéig kötelezően bent marad az ingatlanos áfakörben.
Ami igaz az ingatlanokra általában, nem igaz az építési telkekre, és az új ingatlanokra, ezek ugyanis a törvény erejénél fogva áfakötelesek. Sajátos a szabályozása az ingatlan bérbe adásának is, ez lényegében megegyezik az ingatlan általános előírásaival. Vagyis a bérleti díj áfamentes, de a bérbeadó választhatja, hogy öt évig belép az áfakörbe. Kivétel itt is van, például a szálloda és a garázs bérbeadása esetén a díj áfaköteles.
A jövő évtől magánszemélyek is áfaalanyokká válnak, ha ingatlant vagy építési telket “sorozat jelleggel” értékesítenek. Az ingatlanok (lakások) közül csak azok számítanak, amelyekre még nincs használatbavételi engedély, vagy az engedély kiadása és az eladás között nem telt el két év. A sorozat jelleg meghatározása az értelmező rendelkezések között található, és ez is változott a tárgyalás során, bár a fő szabály maradt. Eszerint az lesz áfaalany, aki az említett ingatlanokból és telkekből két naptári éven belül négyet értékesít, továbbá a rá következő három naptári éven belül újabb ingatlant vagy telket ad el. A kisajátított és az örökölt ingatlanok ugyan beszámítanak a darabszámba, de önmagukban nem sorozat jellegűek. A kisajátított ingatlanok közül csak azokat kell számításba venni, amelyeknél az eljárás 2008. január 1. után indul.
Mentesek a forgalmi adó alól a pénzügyi, leginkább a bankok és biztosítók által nyújtott szolgáltatások. A törvény tárgyalása során került be a törvénybe egy, a biztosítókra nézve kedvező szabály. Ha ugyanannak a tulajdonosi körnek van élet- és nem életbiztosítója is, és ezek kölcsönösen nyújtanak egymásnak olyan szolgáltatást, amelyek a működésükhöz szükségesek, akkor e szolgáltatások áfamentesek lesznek. A bankoknál az adómentes folyó- és betétszámla mellé bekerült az ügyfélszámla is. Szintén módosítással lett áfamentes a kockázati tőkealap, a magánnyugdíjpénztár, az önkéntes biztosító pénztár, valamint a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató részére végzett vagyonkezelés is.
A mezőgazdasági termelők egy különleges jogállású csoportjába tartozók nem áfaalanyok. Ők nem számíthatnak fel forgalmi adót, de nem is igényelhetik azt vissza. Őket “kompenzációs felár” illeti meg, amellyel a beszerzéseiket terhelő – le nem vonható – áfa térül meg a számukra. Ezt a “kvázi áfát” az áfaalany vevő által kibocsátott felvásárlási okirat dokumentálja.
Az adócsalás visszaszorítását szolgálja a fordított adózás, amely az ingatlan értékesítése során már szóba került (ilyenkor nem az eladó, hanem a vevő köteles befizetni a forgalmi adót). A múlt év eleje óta a hulladékkereskedelemre is vonatkozik ez a szabály, a jövő év elejétől pedig az ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásokra, a munkaerő kölcsönzésre, és a fizetésképtelen cégek által 100 ezer forintot meghaladó értékesítésekre is kiterjed.
Az adócsalás ismert esete, amikor az értékesítési láncba bekapcsolnak egy fiktív céget is, amely nem fizeti meg az áfát. Az új törvény az így összekapcsolódó vállalkozásokra egyetemes adófizetési kötelezettséget ír elő, vagyis az APEH bármely cégtől követelheti az áfa megfizetését.
A jogalkalmazást segítő szabályok közé tartozik, hogy a számlát az ügylet teljesítéséig, de legkésőbb attól számítva 15 napon belül ki kell állítani. Ugyanazon vevő és eladó megállapodhat arról, hogy egy áfaidőszakon belül gyűjtőszámlát bocsátanak ki.
Az új áfatörvény egyik passzusával a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvényt módosították a képviselők, az ehhez szükséges kétharmados többséggel. E szerint a pártnak gazdálkodó tevékenysége után társasági adót nem kell fizetnie.
