A gyűlöletbeszéd polgári jogi szankcionálása szükséges, és alkotmányos keretek között megvalósítható, ám az erre vonatkozó napokban elfogatott Ptk.-módosítás nem alkalmas a kívánt cél elérésére – tudatta a Magyar Helsinki Bizottság, illetve a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda MTI-hez eljuttatott közös közleményében.
“A kérdés súlya és kényes volta miatt a normaszöveg megalkotásába mindenképpen be kellett volna vonni a témával foglalkozó szervezeteket (civil jogvédők, általános és kisebbségi ombudsman, stb.): a széleskörű szakmai vita elmaradása meglátszik az elfogadott szöveg jelentős hiányosságain” – áll a közleményben, mely szerint új, szakmailag megalapozott törvényszöveget kell kidolgozni.
